Demogr�fiai jellemz�k �s folyamatok | TARTALOM | Sz�let�si mozgalom �s term�kenys�g |
FEJEZETEK
Magyarorsz�gon a 20. sz�zad hajnal�n csaknem 19 milli� ember �lt; a Horv�t�Szlav�norsz�g n�lk�li orsz�g hat�rai k�z�tt pedig mintegy 17 milli�. Az Osztr�k�Magyar Monarchia legn�pesebb orsz�ga volt. A 41 milli�s birodalom n�pess�g�nek k�zel 40%-a �lt t�rt�neti hat�raink k�z�tt. A hazai n�psz�ml�l�sok adatai szerint 1900 �s 1910 k�z�tt 1,4 milli�val n�vekedett az orsz�g n�pess�g�nek sz�ma (Horv�t�Szlav�norsz�g n�lk�l), azaz mintegy 8,5%-kal. Az 1900 �s 1910 k�z�tti �venk�nti �tlagos n�pess�gn�veked�s nagys�grendj�t�l (1,05%) az elk�vetkezend� �vtizedekben messze elmaradtunk.
�v | A n�pess�g sz�ma | Az el�z� n�psz�ml�l�s %-�ban | T�nyleges szaporulat |
---|---|---|---|
Magyarorsz�g | |||
1890 | 15�261,8 | 110,3 | 1427,9 |
1900 | 16�838,2 | 110,3 | 1576,4 |
1910 | 18�264,5 | 108,5 | 1426,3 |
Horv�t-Szlav�norsz�ggal egy�tt | |||
1890 | 17�463,7 | 111,0 | 1725,3 |
1900 | 19�254,5 | 110,3 | 1790,7 |
1910 | 20�886,5 | 108,5 | 1631,4 |
Magyarorsz�g t�rt�neti ter�let�nek n�pess�ggyarapod�s�t a 19. sz�zad utols� �s a 20. sz�zad els� k�t �vtized�ben a viszonylag magas term�szetes szaporulat id�zte el�, amelyet azonban cs�kkentett a kiv�ndorl�s. A hal�loz�sok sz�m�t �s ar�ny�t meghalad� gyermeksz�let�s � enyh�n cs�kken� tendenci�ja ellen�re is � biztos�totta a term�szetes n�pess�gn�veked�s kedvez� nagys�g�t �s ar�ny�t. A n�i term�kenys�g �s a haland�s�g le�rt alakul�sa, az �n. demogr�fiai �tmenet (transitio) jellemezte a n�pess�grobban�s korszak�t. Magyarorsz�gon ez az id�szak Eur�pa m�s �llamaihoz viszony�tva r�videbb �s szer�nyebb nagys�g� volt.
A trianoni b�kedikt�tum k�vetkezt�ben Magyarorsz�g ter�let�nek k�tharmad�t �s n�pess�g�nek t�bbs�g�t � 10 milli� f�t � elvesztette; az 1920-as n�psz�ml�l�s szerint 18,3 milli�r�l 7,9 milli�ra olvadt az orsz�g lakoss�ga. Megeml�tend� azonban, hogy ebben a n�pess�gcs�kken�sben nem elhanyagolhat� a h�bor�s, a katonai vesztes�g, a h�bor� id�tartama alatti sz�let�skies�s, de az �jonnan alakult �llamokb�l Magyarorsz�gra v�ndorl�k, menek�l�k sz�ma sem. Az orsz�g mai ter�let�re sz�m�tott �s t�nylegesen megsz�ml�lt n�pess�g {II-148.} 1900 �s 1995 k�z�tt mintegy fel�vel (48,99%-kal) n�vekedett.
�v | A n�pess�g sz�ma | T�nyleges szaporod�s, fogy�s |
�tlagos �venk�nti szaporod�s, fogy�s (%) |
|
---|---|---|---|---|
(1000 f�) | az el�z� n�psz�ml�l�shoz viszony�tva |
|||
(%) | (1000 f�) | |||
1900 | 6�854,4 | 113,2 | 794,4 | 1,25 |
1910 | 7�612,1 | 111,1 | 757,7 | 1,05 |
1920 | 7�986,9 | 104,9 | 374,8 | 0,48 |
1930 | 8�685,1 | 108,7 | 698,2 | 0,84 |
1941 | 9�316,1 | 107,3 | 630,9 | 0,70 |
1949 | 9�204,8 | 98,8 | −111,3 | −0,15 |
1960 | 9�961,0 | 108,2 | 756,2 | 0,72 |
1970 | 10�322,1 | 103,6 | 361,1 | 0,36 |
1980 | 10�709,5 | 103,8 | 387,4 | 0,37 |
1990 | 10�374,8 | 96,9 | −334,6 | −0,32 |
1996 | 10�212,3 | 98,4 | −162,5 | −0,26 |
A n�pess�g sz�m�nak id�rend szerinti alakul�sa azonban igen v�ltozatos k�pet mutat.
Az 1920-as �vet k�vet� szer�nyebb n�pess�gn�veked�s els�sorban az egyre jobban feler�s�d� sz�let�skorl�toz�sra vezethet� vissza, b�r megeml�tend�, hogy a csecsem�- �s gyermekhaland�s�g javul�sa kedvez�bb� v�ltoztatta a hal�loz�si ar�nyokat. Az 1949. �vi adatok �rz�keltetik a politikai �s vall�si �ld�z�s �ldozatainak, az elhalt hadifoglyok �s munk�ra elhurcoltak t�meg�nek nagys�g�t, a n�met nemzetis�g�ek jelent�s h�nyad�nak kitelep�t�s�t, a k�rnyez� orsz�gokkal folytatott lakoss�gcser�ket. Az utols� h�rom �s f�l �vtizedben ugyan hull�mz� volt a n�i term�kenys�g, de trendj�ben cs�kken� ir�nyzat� volt, s a haland�s�g m�rt�ke � viszonylag igen kor�n � Eur�pa n�pess�get cs�kkent� orsz�gai k�z� sorolta haz�nkat, felmutatva m�g a demogr�fiai �tmenet m�sodik korszak�nak egy�b jellemz�it is, �gy a h�zass�gk�t�sek sz�m�nak �s ar�ny�nak cs�kken�s�t, a n�pess�g kor�sszet�tel�nek torzul�s�t, az id�skor�ak sz�m�nak jelent�s emelked�s�t, valamint a k�z�pkor� f�rfiak haland�s�g�nak roml�s�t, a csal�d � mint t�rsadalmi meghat�roz� mikrok�z�ss�g � �rt�keinek devalv�l�d�s�t.
Az egys�gnyi ter�leten � rendszerint egy n�gyzetkilom�teren � �l� n�pess�g �tlagos sz�ma, azaz a n�ps�r�s�g, sokf�le t�nyez� k�lcs�nhat�sak�nt jelzi az orsz�g term�szeti viszonyait, gazdas�gi, t�rsadalmi fejletts�g�nek szintj�t, de a telep�l�sek, kisebb-nagyobb f�ldrajzi �s k�zigazgat�si egys�gek infrastruktur�lis ell�t�s�t, fejleszt�s�t meghat�roz� mutat�sz�m is.
Haz�nk 1900. �vi �tlagos n�ps�r�s�ge (74 f�/km2) m�g agr�rjelleg�t �rz�keltette. A n�ps�r�s�g r�gi�nk�nt �s megy�nk�nt igen sz�les hat�rok k�z�tt ingadozott. Csongr�d megy�ben volt a legnagyobb (98 f�/km2) az orsz�g keleti fel�ben, Erd�lyben �s az �szak�keleti hat�r menti megy�kben a legalacsonyabb. Siker�lt teh�t a k�t �vsz�zaddal kor�bban, a t�r�k h�bor�kban eln�ptelenedett Alf�ldet �jra ben�pes�teni �s magasabbra emelni �tlagos n�ps�r�s�g�t, mint a Dun�nt�lnak. S�r�bb �s ritk�n lakott ter�letek azonban m�g a mikrom�ret� r�gi�kban is v�ltogatt�k egym�st. A Fert� t� nyugati partj�n p�ld�ul 80�100 f�/km2, keleti r�sz�n 20 f�/km2 volt a n�ps�r�s�g.
A 20. sz�zad els� �vtizedeiben v�rosaink n�ps�r�s�ge l�tv�nyosan n�vekedett, a v�ndorl� n�pess�g azonban a v�ros k�rny�ki �vezetek n�ps�r�s�g�t is n�velte. Alf�ldi mez�v�rosainkban a tany�sod�s feler�s�d�se f�k�nt a k�lter�letek n�ps�r�s�g�t gyarap�totta.
A k�t vil�gh�bor� k�z�tt az orsz�g n�ps�r�s�ge mintegy negyed�vel emelkedett (1949-ben 99 f�/km2). Eur�p�ban nyolc orsz�g n�ps�r�s�ge volt nagyobb, mint Magyarorsz�g�. A lezajlott er�teljes ipari, termel�si koncentr�ci�, a mez�gazdas�g kollektiviz�l�sa, nagy�zemes�t�se kett�s folyamatot ind�tott el. Egyr�szt jelent�sen megn�velte az ipari r�gi�k, megy�k � Kom�rom, Pest, Borsod-Aba�j-Zempl�n, ezen bel�l is els�sorban n�h�ny mikror�gi�, �zd, Miskolc stb. � n�ps�r�s�g�t. M�sr�szt cs�kkentette az agr�rr�gi�k � B�k�s, Szolnok, Csongr�d megye n�ps�r�s�g�t. Ez a v�ltoz�s egy�tt j�rt a falvak, k�l�n�sen az apr�falvas t�jak n�ps�r�s�g�nek hanyatl�s�val.
Az orsz�g n�ps�r�s�ge az 1980-as �vet k�vet�en cs�kkent (1980-ban 115 f�/km2). Jellemz�, hogy a legs�r�bb �s legritk�bb n�ps�r�s�g k�l�nb�zete k�tszeres�re emelkedett. (Pest megye 115, Somogy megye 56 f�/km2.)
A n�ps�r�s�g v�ltoz�sa mag�val hozta {II-151.} a n�pess�g ter�leti koncentr�ci�j�t: a k�zs�gekben �l� lakoss�g sz�m�nak cs�kken�s�t, a budapesti �s v�rosi n�pess�g sz�m�nak n�veked�s�t eredm�nyezte. A n�pess�g ter�leti koncentr�ci�j�t j�l �rz�kelteti, hogy 1990-ben az orsz�g minden �t�dik lakosa Budapesten �lt, 42 sz�zal�ka pedig vid�ki v�rosokban.
A sz�zadfordul� �s a II. vil�gh�bor� ut�ni bels� v�ndorl�s, valamint a v�rosi rang� telep�l�sek sz�m�nak gyarapod�sa id�zte el� az el�z�ekben r�szletezett ar�nyv�ltoz�st, azzal a kieg�sz�t�ssel, hogy az apr�falvak, a kistelep�l�sek (1000 lakosig) n�pess�gsz�ma er�teljesebben cs�kkent, mint a nagyobb k�zs�gek�.
�v | Budapest | Vid�ki v�rosok | K�zs�gek |
---|---|---|---|
1900 | 11,6 | 14,6 | 73,8 |
1930 | 16,6 | 19,6 | 63,8 |
1941 | 18,4 | 20,2 | 61,4 |
1949 | 17,3 | 19,5 | 63,2 |
1960 | 18,1 | 21,6 | 60,3 |
1970 | 18,8 | 26,4 | 54,8 |
1980 | 19,2 | 34,4 | 46,4 |
1990 | 19,4 | 42,4 | 38,2 |
A II. vil�gh�bor�t k�vet�en majdnem minden �vtizedben ugyanazokon a t�jakon s�r�s�d�tt a n�pess�g az ipartelep�t�snek, a foglalkoz�si �trendez�d�st kiv�lt� v�ndorl�soknak k�sz�nhet�en.
A n�pess�g nemek szerinti ar�ny�t egyr�szt biol�giai t�nyez�k, m�sr�szt politikai, gazdas�gi, demogr�fiai �s szoci�lis folyamatok hat�rolj�k be. �tlagosan 100 le�nygyermek sz�let�s�re 106 fi� jut. Az �letkor el�rehaladt�val a nemek k�z�tti egyens�ly kiegyenl�t�dik, majd id�sebb korban a n�k jav�ra ism�t megv�ltozik. A f�rfiak magasabb haland�s�ga az id�sebb kor�ak k�z�tt n�t�bbletet id�z el�.
A n�pess�g nemenk�nti ter�leti megoszl�s�t els�sorban a v�ndorl�s alak�tja �t. A f�rfi munkaer�t foglalkoztat� telep�l�sek, t�jak ter�let�n term�szetesen f�rfit�bblet alakul ki. 1970-ben p�ld�ul Borsod-Aba�j-Zempl�n, Fej�r, Kom�rom, Veszpr�m �s Pest megy�ben a f�rfiak sz�ma az ott �l� n�k�n�l az orsz�gos ar�nyn�l magasabb volt. A f�rfi munkaer�t kibocs�t� megy�kben azonban �ppen ford�tva, t�bb a n� �s kevesebb a f�rfi, mint p�ld�ul Csongr�d, Hajd�-Bihar, Heves, Somogy, Szabolcs-Szatm�r megy�ben.
A hadi esem�nyek is eltorz�thatj�k a nemek ar�ny�t, a fiatalabb korcsoportokban nagyobb a n�k sz�ma, mint a f�rfiak�. 1949-ben p�ld�ul 1000 f�rfira 1081 n� jutott. Megjegyzend� azonban, hogy demogr�fiai t�nyez�kre visszavezethet�en 1994-ben is ugyanilyen volt a nemek ar�nya. Az orsz�g mai ter�let�re sz�m�tva egy �vsz�zad alatt igen t�g �rt�kek k�z�tt hull�mzott a nemek ar�nya, de mindig n�t�bblet alakult ki.
�v | 1000 f�rfira jut� n� |
---|---|
1900 | 1005 |
1910 | 1007 |
1920 | 1062 |
1930 | 1044 |
1941 | 1043 |
1949 | 1081 |
1960 | 1073 |
1970 | 1063 |
1980 | 1064 |
1990 | 1081 |
1996 | 1091 |
A n�pess�g kor szerinti �sszet�tel�t egyr�szt demogr�fiai folyamatok, m�sr�szt {II-152.} gazdas�gi, szoci�lis t�nyez�k alak�tj�k ki. A magas term�kenys�g �s a magas haland�s�g n�veli a gyermekkor�ak � a 15 �ven aluliak � �s zsugor�tja az id�sebbek � a 60 �vn�l �regebbek � ar�ny�t. Az ilyen fiatal t�rsadalmakban 30�40% a 14 �ven aluli n�pess�g h�nyada, a 60 �ven fel�liek� pedig 6�8% k�r�l ingadozik. Ha a term�kenys�g hanyatlik �s a haland�s�g cs�kken, akkor megn�vekszik az id�sebbek ar�nya, s a t�rsadalom „el�regszik”. A mai Magyarorsz�g ter�let�re sz�m�tva 1900-ban 34,8, 1990-ben 19,3% volt a 14 �ven aluli n�pess�g ar�nya, �s 7,7, illetve 21,8% volt a 60 �ven fel�li n�pess�g�. A k�z�pkor�ak ar�nya sokkal kisebb hat�rok k�z�tt ingadozott. A demogr�fiai t�nyez�k�n k�v�l a hadi esem�nyek, tov�bb� orsz�gos �s ter�leti viszonylatban a v�ndorl�s is m�dos�thatja a t�rsadalom � f�k�nt a f�rfiak � kor szerinti �sszet�tel�t. A v�ndorl�k ugyanis els�sorban a fiatalabb koroszt�ly�ak k�z�l ker�lnek ki.
�v | 0�14 | 15�39 | 40�59 | 60- |
---|---|---|---|---|
�ves korcsoport | ||||
1900 | 34,9 | 38,7 | 18,9 | 7,5 |
1910 | 34,8 | 38,6 | 18,7 | 8,0 |
1920 | 30,6 | 41,2 | 19,1 | 9,0 |
1930 | 27,5 | 42,6 | 20,1 | 9,8 |
1941 | 26,0 | 40,6 | 22,7 | 10,7 |
1949 | 24,9 | 38,8 | 24,7 | 11,7 |
1960 | 25,4 | 36,8 | 24,1 | 13,8 |
1970 | 21,1 | 37,0 | 24,8 | 17,0 |
1980 | 21,9 | 35,8 | 25,3 | 17,1 |
1990 | 20,5 | 35,5 | 25,0 | 18,9 |
1996 | 18,0 | 35,6 | 27,0 | 19,4 |
Az 1900. �s az 1990. �vi kormegoszl�s szok�sos diagramja, az �n. korfa, �rz�kelteti a hazai n�pess�g egy �vsz�zad alatt bek�vetkezett kor�sszet�tel�nek gy�keres v�ltoz�s�t. Megfigyelhet� a diagram alj�nak besz�k�l�se, a fiatalabb koroszt�lyok ar�ny�nak cs�kken�se, �s a diagram fels� r�sz�nek megduzzad�sa, azaz a t�rsadalom el�reged�se.
Haz�nk hossz� �vsz�zadokon kereszt�l azon eur�pai orsz�gok k�z� tartozott, ahol igen gyakori volt a h�zass�gk�t�s �s viszonylag fiatal �letkorban k�t�ttek h�zass�got. A magyar t�rsadalom csal�dcentrikus k�z�ss�g volt. Egy �vsz�zad alatt (egyr�szt az oktat�si rendszer fejl�d�s�nek k�sz�nhet�en, m�sr�szt a p�lyakezd�s, a csal�dalap�t�s egyre nehezebb gazdas�gi felt�telei miatt) cs�kkent {II-153.} a h�zass�gk�t�sek gyakoris�ga �s kitol�dott az �tlagos h�zass�gk�t�si kor, viszont sokszoros�ra emelkedett az elv�ltak ar�nya. A t�rsadalmi �s jogi norm�k �talakul�sa, a n�k t�rsadalmi helyzet�nek alapvet� m�dosul�sa alak�totta ki ezt a folyamatot. Megeml�tend�, hogy haz�nk a v�l�sok sz�ma �s ar�nya tekintet�ben eur�pai viszonylatban is igen kiemelked� helyre ker�lt. A meg�zvegy�l�s nemek szerint viszont k�l�nb�z�k�ppen alakult. Az �zvegy f�rfiak ar�nya egyre kisebb, ellenben az �zvegy n�k� egyre nagyobb lett. Ezt a rel�ci�t a hal�loz�si viszonyok nemenk�nti k�l�nbs�ge, valamint a f�rfiak nagyobb m�rv� �jrah�zasod�si k�szs�ge alak�totta ki. Egy �vsz�zad alatt a mindk�t nembeli h�zasok ar�nya 8�10% k�z�tt hull�mzott.
�v | N�tlen, hajadon |
H�zas | �zvegy | Elv�lt |
---|---|---|---|---|
f�rfiak | ||||
1900 | 33,8 | 61,8 | 4,3 | 0,1 |
1910 | 33,4 | 61,8 | 4,5 | 0,3 |
1920 | 34,7 | 60,3 | 4,6 | 0,4 |
1930 | 34,1 | 61,2 | 4,1 | 0,6 |
1941 | 32,5 | 62,5 | 4,2 | 0,8 |
1949 | 30,6 | 64,5 | 4,0 | 0,9 |
1960 | 23,7 | 71,5 | 3,4 | 1,4 |
1970 | 24,7 | 69,9 | 3,2 | 2,2 |
1980 | 22,0 | 70,8 | 3,5 | 3,7 |
1990 | 25,1 | 64,6 | 3,9 | 6,4 |
1996 | 29,7 | 59,2 | 3,9 | 7,2 |
n�k | ||||
1900 | 24,3 | 61,6 | 13,8 | 0,3 |
1910 | 24,3 | 61,7 | 13,5 | 0,5 |
1920 | 27,3 | 56,8 | 15,2 | 0,7 |
1930 | 26,4 | 57,8 | 14,6 | 1,2 |
1941 | 24,7 | 59,3 | 14,6 | 1,4 |
1949 | 22,7 | 59,1 | 16,6 | 1,6 |
1960 | 17,3 | 64,4 | 15,7 | 2,6 |
1970 | 17,2 | 63,8 | 15,2 | 3,8 |
1980 | 13,8 | 64,3 | 16,3 | 5,6 |
1990 | 15,9 | 58,1 | 17,8 | 8,2 |
1996 | 19,7 | 52,9 | 18,1 | 9,3 |
�v | Megk�t�tt h�zass�gok sz�ma |
Hal�l miatt megsz�nt h�zass�gok sz�ma |
V�l�s miatt megsz�nt h�zass�gok sz�ma |
A h�zass�gok t�bblete, illetve hi�nya |
---|---|---|---|---|
1921 | 93�310 | 45�506 | 6188 | 41�616 |
1930 | 77�907 | 44�337 | 5�495 | 28�075 |
1949 | 107�820 | 42�417 | 12�556 | 52�847 |
1960 | 88�566 | 47�046 | 16�590 | 24�930 |
1970 | 96�612 | 58�014 | 22�841 | 15�757 |
1980 | 80�331 | 70�424 | 27�797 | −17�890 |
1985 | 73�238 | 68�232 | 29�309 | −24�303 |
1990 | 66�405 | 64�929 | 24�888 | −23�412 |
1995 | 53�463 | 62�154 | 24�857 | −33�548 |
Kiemelend�, hogy a h�zass�gok m�rlege � a megk�t�tt �s hal�l vagy v�l�s miatt megsz�nt h�zass�gok egyenlege � 1980 �ta folyamatosan, minden �vben negat�v, jelezve, hogy a h�zass�gi �letforma kisebb v�ls�gperi�dusa alakult ki.
A t�rt�neti Magyarorsz�g vegyes anyanyelv�, nemzetis�g� orsz�g volt. Ezer �ves t�rt�nelm�nk szomor� sorsfordul�i els�sorban a magyar etnikumot s�jtott�k �s j�r�szt ennek tudhat� be, hogy hossz� �vsz�zadok ut�n csak a 20. sz�zad elej�n haladta meg a magyar anyanyelv�ek ar�nya az orsz�g n�pess�g�nek fel�t (51,4%). A hazai n�psz�ml�l�sokra alapozott nemzetis�gi statisztik�k az etnikai hovatartoz�st mindig az anyanyelv alapj�n b�r�lt�k el, tudakolv�n m�g a besz�lt nyelvet, nyelveket. A nemzetis�gi statisztikai adatok objektivit�s�t minden orsz�gban, �gy Magyar-orsz�gon is k�t t�nyez� torz�thatja: egyr�szt a statisztikai adatgy�jt� szervezet ideol�giai, politikai okokra visszavezethet� t�nyked�se, m�sr�szt a megsz�ml�lt egy�n nemzeti identit�studat�t meghat�roz�, vagy �ppen labiliss� tev� politikai, szoci�lis �s egy�b faktorok. Az ut�bbiak, a term�szetes asszimil�ci� (vegyes h�zass�g), a gazdas�gi, t�rsadalmi poz�ci� vesz�lyeztetetts�g�nek f�lelme stb., er�szakos, tudatos nacionalista tartalm� sz�nd�kok n�lk�l is m�dos�thatj�k az orsz�g etnikai strukt�r�j�t. A torz�t� t�nyez�k nagys�grendj�t igen neh�z meghat�rozni. Mindezt szem el�tt tartva megjegyezz�k, hogy az 1910. �vi hazai nemzetis�gi statisztikai adatfelv�tel feltehet�en a magyars�g t�bbs�gi ar�ny�nak n�veked�s�t k�v�nta bizony�tani, de azt is kiemelj�k, hogy a trianoni b�keszerz�d�st k�vet�en a szomsz�dos �llamok nemzetis�gi statisztikai adatszolg�ltat�s�nak objektivit�sa is olykor igen k�ts�ges.
Anyanyelv | A n�pess�g | N�veked�s, cs�kken�s (%) |
|||
---|---|---|---|---|---|
sz�ma (1000 f�) | megoszl�sa %-ban | ||||
1900 | 1910 | 1900 | 1910 | ||
Magyar | 8�651,5 | 9�944,6 | 51,4 | 54,4 | 14,9 |
Rom�n | 2�798,6 | 2�948,2 | 16,6 | 16,1 | 5,3 |
Szlov�k | 2�002,2 | 1�946,4 | 11,9 | 10,7 | −2,8 |
N�met | 1�999,1 | 1�903,4 | 11,9 | 10,4 | −4,8 |
Szerb | 437,7 | 461,5 | 2,6 | 2,5 | 5,4 |
Rut�n | 424,8 | 464,3 | 2,5 | 2,5 | 9,3 |
Horv�t | 191,4 | 194,8 | 1,1 | 1,1 | 1,8 |
Cig�ny | 54,4 | 108,8 | 0,3 | 0,6 | 100,0 |
Vend | 79,1 | 77,4 | 0,5 | 0,4 | −2,1 |
Egy�b, ism. | 199,2 | 215,1 | 1,2 | 1,3 | 7,9 |
Egy�tt | 16�838,3 | 18�264,5 | 100,0 | 100,0 | 8,5 |
A 20. sz�zad hajnal�n t�bb mint nyolc �s f�l milli� magyar anyanyelv� lakost sz�ml�ltak meg Magyarorsz�gon, �s mintegy h�tmilli� rom�n, szlov�k �s n�met anyanyelv� honpolg�rt. A szerb, a rut�n, a horv�t, a vend, a cig�ny �s az egy�b nemzetis�gek ar�nya egy�ttesen sem �rte el a t�z sz�zal�kot. 1900�1910 {II-154.} k�z�tt csak a szlov�k, a n�met �s a vend anyanyelv� n�pess�g fogyatkozott meg, feltehet�en kiv�ndorl�suknak betudhat�an. A magyar, rut�n �s a szerb anyanyelv�ek sz�ma n�vekedett a leger�teljesebben, 5�15%-kal. A cig�ny anyanyelv�ek sz�ma azonban egy �vtized alatt k�zel k�tszeres�re n�tt. A nemzetis�gek sz�m�nak elt�r� n�veked�s�t, illetve fogy�s�t a kiv�ndorl�son k�v�l a term�szetes szaporod�s k�l�nbs�ge is megszabta.
�v | Magyar | Szlov�k | Rom�n | Horv�t | Szerb | Szlov�n | N�met | Cig�ny | Egy�b |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1900 | 85,9 | 2,8 | 0,4 | 1,0 | 0,4 | 0,1 | 8,8 | 0,1 | 0,5 |
1910 | 88,4 | 2,2 | 0,4 | 0,8 | 0,3 | 0,1 | 7,3 | 0,1 | 0,4 |
1920 | 89,6 | 1,8 | 0,3 | 0,7 | 0,2 | 0,1 | 6,9 | 0,1 | 0,3 |
1930 | 92,1 | 1,2 | 0,2 | 0,5 | 0,1 | 0,1 | 5,5 | 0,1 | 0,2 |
1941 | 92,9 | 0,8 | 0,2 | 0,4 | 0,1 | 0,1 | 5,1 | 0,2 | 0,2 |
1949 | 98,6 | 0,3 | 0,2 | 0,2 | 0,1 | 0,0 | 0,2 | 0,2 | 0,2 |
1960 | 98,2 | 0,3 | 0,2 | 0,3 | 0,0 | 0,0 | 0,5 | 0,3 | 0,2 |
1970 | 98,5 | 0,2 | 0,1 | 0,2 | 0,1 | 0,0 | 0,3 | 0,3 | 0,3 |
1980 | 98,8 | 0,1 | 0,1 | 0,2 | 0,0 | 0,0 | 0,3 | 0,3 | 0,2 |
1990 | 98,5 | 0,1 | 0,1 | 0,2 | 0,0 | 0,0 | 0,5 | 0,5 | 0,1 |
Magyarorsz�g nemzetis�geinek legnagyobb r�sze t�mb�kben �lt az orsz�ghat�rok ment�n �s ez a t�ny meghat�rozta az �szaki, keleti �s d�li megy�k nemzetis�gi strukt�r�j�t, Erd�ly legkeletibb v�rmegy�it (H�romsz�k �s Cs�k) kiv�ve, a magyar nemzetis�g� n�pess�g Zempl�n, Ung �s Bereg v�rmegy�t�l d�lnyugatra fekv� v�rmegy�kben, Somogyig �s Zal�ig terjed� r�gi�kban volt t�bbs�gben.
Trianon nemcsak az orsz�g ter�let�t csonk�totta meg, hanem az �j magyar �llam hat�rain k�v�l kisebbs�gi sorsra �t�lte a magyar anyanyelv� n�pess�g k�zel egyharmad�t. Az I. vil�gh�bor� ut�n, 1920-ban Magyarorsz�g a soknemzetis�g� orsz�gb�l mintegy 90%-ban magyar nemzetis�g� orsz�gg� v�lt. A korabeli, majd a II. vil�gh�bor�t k�s�r�, k�vet� nemzetis�gi strukt�r�t menek�l�sek, kiutas�t�sok, kitelep�t�sek, v�ndorl�sok, lakoss�gcser�k hat�rozt�k meg a term�szetes, a demogr�fiai folyamatokon k�v�l. Ezeknek a k�nyszer� n�pesed�si folyamatoknak � �s nem tagadhat� �, az asszimil�ci�nak is tulajdon�that�, {II-155.} hogy Magyarorsz�gon 1990-ben mind�ssze 1,5% a nem magyar anyanyelv�ek h�nyada.
A hazai nemzetis�gek �ltal�ban sz�tsz�rtan �lnek, a szlov�kok m�gis jelent�sebb sz�mban tal�lhat�k B�k�s megy�ben, a Dunazug r�gi�j�ban, a rom�n nemzetis�g�ek pedig Gyula, K�tegyh�za, K�r�sszak�l telep�l�seken, m�g a szerb etnikum Szentendr�n, Pom�zon, Moh�cson. Megeml�tend�, hogy a hazai nemzetis�gek sz�ma, egyes becsl�sek szerint nagyobb a hivatalos adatokn�l. A nemzetis�gi szervezetek, sz�vets�gek �s m�sok 80 ezer f�re becs�lik a szlov�k nemzetis�g� n�pess�g sz�m�t (1990-ben 12�745 f�t sz�ml�ltak meg), 15 ezer f�re a rom�n etnikumot (1990-ben 8730 rom�n anyanyelv�t �rtak �ssze), �s a n�met nemzetis�g�ek is t�bbre becs�lt�k l�tsz�mukat a hivatalos adatokn�l (1990-ben 37�511 n�met anyanyelv� lakost sz�ml�ltak meg). A cig�ny nemzetis�g�eken k�v�l a n�gy legnagyobb hazai nemzetis�g n�psz�ml�l�sonk�nti sz�m�nak v�ltoz�sa jelzi a kiv�ndorl�s, a lakoss�gcsere-egyezm�nyek hat�s�t, valamint a n�met etnikum� n�pess�g kitelep�t�s�t. Nem k�ts�ges, a sz�tsz�rtan �l� nemzetis�gek asszimil�ci�ja, valamint az 1949�1960 k�z�tti etnikai identit�studat fel�led�se is visszat�kr�z�dik a 10. t�bl�zat adataiban.
Nemzetis�g | 1960 | 1990 |
---|---|---|
Magyar | 112,7 | 121,6 |
N�met | 36,8 | 22,6 |
Szlov�k | 145,0 | 180,5 |
Rom�n | 125,1 | 172,9 |
Horv�t | 143,9 | 156,0 |
Szerb | 136,8 | 144,6 |
Rut�n | 150,0 | 184,9 |
Egy�b | 116,8 | 136,5 |
A trianoni b�keszerz�d�st k�vet�en a magyar nemzetis�g�ek sz�ma a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�n, a K�rp�t-medenc�ben igen kedvez�tlen�l alakult. A n�met nemzetis�g�eket kiv�ve a magyar etnikum sz�ma n�vekedett a legkisebb m�rt�kben. Ennek oka az ir�ny�tott v�ndorl�s (Erd�ly), a magyar nemzetis�g�ek h�tr�nyos helyzete, s�t olykor leplezetlen elnyom�sa, a kisebbs�gben �l� magyars�g term�szetes szaporulat�nak cs�kken�se a t�bbs�gi etnikumokhoz viszony�tva.
�v | Szlov�ki�ban | Erd�lyben | Horv�torsz�gban | Vajdas�gban | K�rp�talj�n | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szlov�kok | Magyarok | Rom�nok | Magyarok | Horv�tok | Magyarok | Szerbek | Magyarok | Ruszinok | Magyarok | |
1910 | 57,5 | 30,3 | 53,8 | 31,6 | 60,9 | 5,4 | 29,0 | 32,0 | 55,6 | 30,7 |
1930 | 71,2 | 17,6 | 58,3 | 26,7 | 70,8 | 2,3 | 36,6 | 27,9 | 63,0 | 15,4 |
1960 | 85,3 | 12,4 | 65,3 | 25,9 | 80,3 | 1,6 | 54,8 | 23,9 | 77,0 | 15,0 |
1990 | 85,6 | 10,8 | 73,6 | 20,7 | 78,4 | 0,1 | 57,2 | 16,9 | 78,0 | 12,4 |
M�g 1930-ban a K�rp�t-medenc�ben sz�z magyar nemzetis�g� lakosra 118,4 nem magyar nemzetis�g� lakos jutott, 1960-ban ez az ar�ny m�r 126,4, 1990-re pedig folyamatosan n�vekedve 145,2-re emelkedett. Mindezek term�szetes k�vetkezm�nye, hogy a k�rnyez� orsz�gokban �l� magyar kisebbs�gek ar�nya 1910-t�l kezd�d�en fokozatosan cs�kkent, azaz a t�bbs�gi etnikum ar�nya egyre er�teljesebb� v�lt.
Magyarorsz�g n�pess�ge a 20. sz�zad els� �vtized�ben hat nagyobb vall�shoz, felekezethez tartoz�nak vallotta mag�t. A vall�si, felekezeti megoszl�st j�r�szt a {II-156.} t�rt�neti, nemzetis�gi hovatartoz�s hat�rozta meg. A t�rt�neti orsz�gter�leten a lakoss�g k�zel fele (48%-a) katolikus vall�s� volt. Ar�nyaik szerint ut�nuk a reform�tusok, a g�r�gkeleti, a g�r�g katolikus, az evang�likus, a zsid� vall�s�ak k�vetkeztek. Az unit�rius, az egy�b, a hitfelekezet n�lk�li n�pess�g ar�nya egy�ttv�ve sem tett ki egy sz�zal�kot.
A n�pess�g vall�si megoszl�s�nak ter�leti k�pe igen v�ltozatos volt. Ha 1900-ban a Tisza foly� vonal�t �szak�d�li ir�nyban meghosszabb�tjuk, akkor a nyugatra fekv� megy�kben a katolikusok voltak t�bbs�gben. (Zala megy�ben p�ld�ul 90% volt az ar�nyuk.) A reform�tus hit�ek a tisz�nt�li ter�leteken � Hajd�, Bihar, Szatm�r, Szabolcs megy�ben �s a J�szs�gban � 30�50%-os ar�nyt �rtek el. Az erd�lyi Marostorda, Udvarhely �s H�romsz�k megy�k ter�let�n is koncentr�l�dott a reform�tus hit� lakoss�g. A g�r�gkeleti hit� n�pess�g els�sorban Erd�ly d�li r�gi�j�ban telepedett meg, Krass�, Toront�l megy�ig h�z�dva. A g�r�g katolikusok az �szak�keleti K�rp�tokban, S�ros megy�t�l d�lre, a hat�r menti megy�kben t�m�r�ltek. Az evang�likusok els�sorban Lipt�, Z�lyom, G�m�r �s B�k�s megy�ben koncentr�l�dtak, valamint Brass� �s Szeben ter�let�n. A zsid� vall�s�ak legmagasabb ar�nya Ung, M�ramaros, Bereg, valamint Pozsony �s Nyitra megy�ben mutathat� ki. V�rosaink n�pess�g�nek vall�si strukt�r�ja igen sz�les hat�rok k�z�tt mozgott. Kiemelend�, hogy a reform�tus vall�s� lakoss�g 22, a r�mai katolikusok 18, az evang�likusok 15, a g�r�gkeleti �s a g�r�g katolikus hit� n�pess�g mintegy hat sz�zal�ka volt v�rosi lakos, m�g a zsid�s�gnak 45%-a.
Vall�s | A n�pess�g sz�ma 1910 |
A n�veked�s ar�nya % 1910/1900 |
A megoszl�s % | |
---|---|---|---|---|
1900 | 1910 | |||
R�mai katolikus | 8�198�497 | 9,9 | 48,7 | 49,3 |
G�r�g katolikus | 1�841�272 | 9,1 | 10,9 | 11,0 |
G�r�gkeleti | 2�199�195 | 6,1 | 13,1 | 12,8 |
Evang�likus | 1�258�860 | 3,8 | 7,5 | 7,2 |
Reform�tus | 2�427�232 | 7,3 | 14,4 | 14,3 |
Unit�rius | 68�551 | 8,3 | 0,4 | 0,4 |
Zsid� | 831�162 | 9,6 | 4,9 | 5,0 |
Egy�b | 13�486 | 26,5 | 0,1 | 0,0 |
Egy�tt | 16�838�255 | 8,5 | 100,0 | 100,0 |
Amint m�r eml�tett�k, �s amint azt az al�bbi adatok is igazolj�k, a nemzetis�g, az anyanyelv jelent�s m�rt�kben meghat�rozta a vall�si hovatartoz�st.
A t�rt�neti Magyarorsz�g ter�let�n a 20. sz�zad els� �vtized�ben a n�pess�g vall�sonk�nti megoszl�sa csak kisebb m�rt�kben m�dosult, egyr�szt az elt�r� term�szetes szaporulat, m�sr�szt a kiv�ndorl�s k�vetkezt�ben. Az evang�likus �s g�r�gkeleti vall�s�ak �tlagn�l kisebb szaporulat�t els�sorban a tengerent�li kiv�ndorl�s id�zte el�.
Trianon egyr�szt drasztikusan cs�kkentette az egyes vall�sfelekezetekhez tartoz�k sz�m�t, m�sr�szt gy�keresen m�dos�totta a t�rt�nelmi Magyarorsz�gon kialakult vall�sok szerinti strukt�r�t. A II. vil�gh�bor�t k�s�r� v�ndorl�s, menek�l�s, a zsid�s�g �ld�z�se, irt�sa, a lakoss�gcsere, a n�metek kitelep�t�se pedig ism�t �trendezte az orsz�g vall�si k�p�t.
Vall�s | A n�pess�g sz�ma 1920 |
A cs�kken�s %-a 1910 �s 1920 k�z�tt |
A n�pess�g megoszl�sa %-ban | |||
---|---|---|---|---|---|---|
1920 | 1930 | 1941 | 1949 | |||
R�mai katolikus | 5�102�466 | −43,4 | 63,9 | 64,8 | 65,7 | 67,8 |
G�r�g katolikus | 175�653 | −91,3 | 2,2 | 2,3 | 2,5 | 2,7 |
G�r�gkeleti | 50�917 | 97,8 | 0,6 | 0,5 | 0,4 | 0,4 |
Evang�likus | 496�799 | −62,0 | 6,2 | 6,1 | 6,0 | 5,2 |
Reform�tus | 1�670�990 | −35,8 | 20,9 | 20,9 | 20,8 | 21,9 |
Unit�rius | 6�225 | −91,6 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 |
Zsid� | 473�329 | −48,1 | 5,9 | 5,1 | 4,3 | 1,5 |
Egy�b | 10�496 | −38,5 | 0,2 | 0,2 | 0,2 | 0,4 |
Egy�tt | 7�986�875 | −56,3 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
{II-157.} Az 1949-es �vet k�vet�en a n�psz�ml�l�sok sor�n a hivatalos ideol�gia utas�t�s�nak megfelel�en nem tudakolt�k a n�pess�g vall�si hovatartoz�s�t.
A gazdas�gi, t�rsadalmi fejl�d�s egyik kiemelked� t�nyez�je a n�pess�g iskol�zotts�g�nak, szakk�pzetts�g�nek, kultur�lts�g�nak folyamatos n�vel�se. A k�l�nf�le iskol�kba, f�iskol�kra, egyetemekre j�r�k sz�m�nak gyarapod�sa, az iskolai v�gbizony�tv�nyok, oklevelek, diplom�k sz�m�nak sokasod�sa a t�rsadalmi fejl�d�s z�loga.
A hazai 20. sz�zadi iskol�zotts�g szintj�t alapvet�en az 1868. �vi XXXVIII. 1. tc. �ltal�nos tank�telezetts�get elrendel� t�rv�ny alapozta meg, kimondva, hogy minden 6�11 �ves gyermek nyilv�nos iskol�ba j�rjon. Ezt k�vet�en pedig 12�14 �ves kor�ban a gazdas�gi ism�tl� iskol�ba. Ez az alapfok� elemi iskolai rendszer kib�v�lt a gazdas�gi ism�tl�iskol�k �s k�s�bb a n�gy �vfolyamos polg�ri iskol�k rendszer�vel.
A sz�zadfordul�n, az 1900/1901-es tan�vben 2,3 milli� gyermek vett r�szt az alapfok� oktat�sban �s m�g t�bb mint 50 ezren a polg�ri iskol�kat l�togatt�k. Az I. vil�gh�bor� kit�r�s�t megel�z� tan�vben (1913/1914) t�bb mint sz�zezerre n�vekedett a polg�ri iskolai tanul�k sz�ma. Az �llami, �nkorm�nyzati �s egyh�zi keretekben m�k�d� iskol�k sz�ma � bele�rtve a polg�ri iskol�kat is � 16�17 ezer k�z�tt volt. Az oktat�k sz�ma 1900 �s 1913 k�z�tt 30 ezerr�l 40 ezerre emelkedett. Az iskol�s gyermekek sz�m�nak n�veked�se egyr�szt demogr�fiai okokra vezethet� vissza, de a m�sf�l �vtized alatt megszervezett t�bb mint 1000 tanyai �s pusztai iskola is az �ltal�nos m�velts�g emelked�s�t, felt�teleit jav�totta. 1920-ban az alapfok� oktat�sban r�szt vev� gyermekek sz�ma haz�nk mai ter�let�re sz�m�tva 1,1�1,2 milli�t tett ki. Sz�muk 1938-ig 1�1,4 milli� k�z�tt ingadozott. Az �llamhat�rok megv�ltoz�s�nak betudhat�an 1940�1942-ben az alapfok� oktat�sban 1,9�2 milli� gyermek vett r�szt. A polg�ri iskol�kat l�togat� gyermekek sz�ma ezen bel�l 70�80 ezerr�l 170�200 ezerre emelkedett.
A II. vil�gh�bor�t k�vet�en napjainkig tan�venk�nt 1�1,3 milli� k�z�tt mozgott, 1986-t�l kezd�d�en viszont folyamatosan cs�kkent � 1,341 milli�r�l 1,016 milli�ra �, az alapfok� oktat�sban r�sztvev� gyermekek sz�ma.
Az alapfok� oktat�st befejez�, azaz az �ltal�nos iskola 8. oszt�ly�t kij�r� n�pess�g {II-158.} sz�ma az 1920-as �vhez viszony�tva napjainkig t�bb mint t�zszeres�re n�vekedett. Ennek az ar�nysz�mnak a m�rlegel�s�n�l azonban azt is szem el�tt kell tartani, hogy a 15 �vn�l id�sebb n�pess�g sz�ma 1920�1990 k�z�tt k�zel fel�vel (48,8%) szaporodott. Teh�t folyamatosan emelkedett a 15 �ven fel�li koroszt�lyban az �ltal�nos iskola nyolc oszt�ly�t befejez�k ar�nya.
�v | 1000 f� | A 15 �ven fel�liek sz�m�hoz viszony�tva (%) |
---|---|---|
1920 | 618,5 | 11,2 |
1930 | 814,3 | 12,9 |
1941 | 1039,1 | 15,1 |
1949 | 1424,9 | 20,6 |
1960 | 2439,2 | 32,8 |
1970 | 4184,8 | 51,4 |
1980 | 5531,5 | 66,1 |
1990 | 6438,6 | 78,1 |
Az el�z� ar�nysz�mok azonban azt is tartalmazz�k, hogy a 20. sz�zad elej�n az id�sebb koroszt�lyokban m�g igen magas volt az �ltal�nos iskol�t be nem fejez�k, vagy csak n�h�ny oszt�ly�n t�ljutottak sz�ma. 1920-ban ugyanis a 60 �ven fel�liek, azaz m�g j�r�szt a n�piskolai t�rv�ny el�tt iskol�skor�nak min�s�ltek k�z�l 33% egyetlen oszt�lyt sem fejezett be, �s 33% csak hat oszt�lyt j�rt ki. A fiatalabb nemzed�kn�l ez az ar�ny m�r sokkal kedvez�bb volt. Az 50�59 �vesek k�z�l csak 25%, a 40�49 �vesek k�z�l pedig csak 15% tartozott az el�bb eml�tett els� csoportba.
Fokozatosan n�vekedett teh�t az orsz�gban az alapfok� oktat�st befejez�k sz�ma �s ar�nya. Ennek tulajdon�that�an m�g 1910-ben az �rni-olvasni nem tud�k sz�ma m�g meghaladta az egymilli�t, 1920-ban 850 ezer, 1930-ban 670 ezer, de m�g 1990-ben is 100 ezer analfab�ta �lt az orsz�gban, nagyr�szt a 60 �ven fel�liek korcsoportj�hoz tartoz�k. M�g napjainkban is nyugtalan�t� folyamatok figyelhet�k meg e ter�leten, az oktat�s �s az �ltal�nos m�velts�g biztat� jelei ellen�re. 1990-ben m�g jelent�s volt azoknak a sz�ma (mintegy 250 ezer f�), akik az el��rt korban nem kezdt�k el �s 16 �ves korukig nem fejezt�k be az �ltal�nos iskol�t. A 20. sz�zad elej�n az �rni-olvasni nem tud�k ar�nya nemcsak a n�pess�g �letkora szerint v�ltozott, hanem etnikai hovatartoz�sa szerint is. Ezt az 1900. �vi al�bbi ar�nyok is igazolj�k:
Nemzetis�g | Korcsoport | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
15�19 | 20�29 | 30�39 | 40�9 | 50�59 | 60�69 | 70� | |
Magyar | 12,1 | 13,0 | 19,1 | 25,1 | 29,6 | 38,2 | 44,8 |
N�met | 8,3 | 8,2 | 12,0 | 14,8 | 17,3 | 22,7 | 28,6 |
Szlov�k | 18,2 | 19,8 | 25,7 | 33,5 | 41,9 | 56,1 | 66,5 |
Rom�n | 59,0 | 60,5 | 68,8 | 75,8 | 81,2 | 87,4 | 91,8 |
Rut�n | 68,2 | 75,1 | 83,4 | 86,6 | 90,2 | 94,7 | 95,8 |
Horv�t | 15,8 | 18,5 | 26,0 | 32,2 | 40,1 | 58,4 | 68,5 |
Szerb | 30,7 | 34,0 | 40,0 | 47,2 | 55,6 | 67,5 | 74,0 |
Egy�b | 33,4 | 33,7 | 39,6 | 48,1 | 51,5 | 59,8 | 64,7 |
Egy�tt | 25,1 | 28,2 | 38,1 | 46,1 | 52,9 | 61,2 | 67,0 |
{II-159.} A k�z�pfok� oktat�s szervezete, keretei �s c�lkit�z�sei a sz�zad folyam�n t�bbsz�r megv�ltoztak. 1950-ben a nyolcoszt�lyos gimn�ziumi rendszer kib�v�lt a n�gyoszt�lyos k�z�piskol�kkal, majd az �ltal�nos k�z�piskol�k kieg�sz�ltek a szakir�ny� k�zoktat�si int�zm�nyekkel, az ipari, mez�gazdas�gi �s k�zgazdas�gi technikumokkal. Ez ut�bbiak azonban a 1970-es �vekben fokozatosan megsz�ntek. A k�z�piskol�k hallgat�inak l�tsz�ma 1920�1990 k�z�tt t�bb mint n�gyszeres�re n�vekedett. 1990-ben m�r t�bb mint 290 ezer k�z�piskolai tanul�t regisztr�ltak az orsz�gban. Az 1920-as �vhez viszony�tva t�bb mint t�zszeres�re n�tt a k�z�piskolai tanulm�nyait befejez� n�pess�g sz�ma (el�rte a 2,3 milli� f�t). Kiemelend�, hogy a k�z�piskol�t v�gzett n�k ar�nya is t�bbsz�r�s�re emelkedett, �s 1980 ut�n m�r t�bb n� rendelkezett k�z�piskolai bizony�tv�nnyal mint f�rfi. A k�z�piskolai v�gzetts�ggel rendelkez� n�pess�g �vtizedenk�nti n�veked�se, kiv�ve az utols� �vtizedet, igen l�tv�nyos volt, olykor meghaladta a 90%-ot is.
�v | K�z�piskolai tanul�k sz�ma (1000 f�) |
K�z�piskolai v�gzetts�ggel rendelkez�k (1000 f�) |
Ebb�l n�k (%) |
---|---|---|---|
1920 | 70,6 | 209,9 | 20,2 |
1930 | 85,0 | 274,8 | 22,9 |
1941 | 119,3 | 266,4 | 19,2 |
1949 | 82,1 | 356,5 | 31,2 |
1960 | 155,5 | 615,5 | 38,0 |
1970 | 233,3 | 1176,9 | 45,7 |
1980 | 203,2 | 1866,5 | 50,4 |
1990 | 291,9 | 2267,0 | 54,1 |
Az egyetemi �s f�iskolai hallgat�k sz�ma az I. vil�gh�bor� kit�r�s�ig t�zezerr�l tizen�tezerre emelkedett, az 1915/16-os �s az 1916/17-es tan�vben er�teljesen megcsappant, majd ezt k�vet�en 1939-ig 13�20 ezer f� k�z�tt ingadozott. A II. vil�gh�bor� ut�n, k�l�n�sen az 1960-as �vekt�l sz�m�tva t�bbsz�r�s�re n�tt az egyetemi, f�iskolai hallgat�k l�tsz�ma, az 1995/96-os tan�vben k�zel 130 ezer f� volt. Alapvet�en megv�ltozott a f�iskolai �s az egyetemi hallgat�k tanulm�nyi ter�letek szerinti �sszet�tele is. Az 1930-as �vek elej�n a joghallgat�k ar�nya mintegy 30% k�r�l ingadozott, 1990-ben m�r csak 3,5%-ot tett ki. A m�szaki tanulm�nyokat folytat� hallgat�k ar�nya �ppen ellent�tesen alakult: 1990-ben k�zel minden negyedik fels�oktat�sban tanul� m�szaki tanulm�nyokat folytatott, m�g 1930-ban csak minden tizedik.
Az egyetemek �s f�iskol�k hallgat�i l�tsz�m�nak �s strukt�r�j�nak v�ltoz�sa jelzi az orsz�g gazdas�gi, m�szaki, t�rsadalmi �talakul�s�nak k�l�nf�le szakaszait, illetve a t�rsadalom elv�r�sait, j�v�r�l {II-160.} alkotott elk�pzel�seit. Ez �rz�kelteti a nemzed�kek kultur�lis, szoci�lis �s anyagi el�rehalad�s�t, t�rsadalmi mobilit�s�t is.
Tan�v | �sszesen | M�szaki | Orvosi | K�zgazdas�gi | Jogi | Pedag�giai | Egy�b* |
---|---|---|---|---|---|---|---|
* mez�gazdas�gi, �llatorvosi, term�szettud., m�v�szeti | |||||||
1910/11 | 14,0 | 1,7 | 2,9 | � | 6,0 | 1,3 | 2,1 |
1920/21 | 14,3 | 3,6 | 4,7 | 1,1 | 2,8 | 1,2 | 0,9 |
1930/31 | 16,1 | 1,5 | 2,4 | 1,5 | 5,4 | 2,7 | 2,6 |
1940/41 | 17,3 | 2,1 | 2,2 | 1,8 | 5,4 | 2,3 | 3,5 |
1950/51 | 26,5 | 7,1 | 4,7 | 2,0 | 1,3 | 5,0 | 6,4 |
1960/61 | 29,3 | 8,2 | 6,6 | 1,1 | 1,1 | 6,1 | 6,2 |
1970/71 | 53,8 | 19,5 | 7,4 | 4,0 | 1,8 | 10,2 | 10,9 |
1980/81 | 64,1 | 18,7 | 8,8 | 5,4 | 2,7 | 18,2 | 10,3 |
1990/91 | 76,6 | 18,1 | 9,1 | 7,2 | 3,6 | 23,2 | 15,4 |
1995/96 | 129,5 | 32,2 | 11,1 | 14,5 | 5,7 | 41,4 | 24,6 |
A 25 �ven fel�li n�pess�gben az egyetemet �s f�iskol�t v�gzettek ar�nya, a hallgat�i l�tsz�m n�veked�s�nek k�sz�nhet�en, egyre n�vekedett. E koroszt�lynak csaknem minden �t�dik tagja egyetemi, f�iskolai oklev�llel, diplom�val rendelkezik, m�g 1920-ban csak mintegy k�t sz�zal�ka. L�tsz�muk, k�l�n�sen az 1960-as �vekt�l, l�tv�nyosan n�vekedett, szembet�n� m�don a n�k� er�teljesebben mint a f�rfiak�.
�v | A fels�fok� iskolai v�gzetts�ggel rendelkez�k | |||
---|---|---|---|---|
ar�nya | sz�m�nak n�veked�se az el�z� n�psz�ml�l�s �veihez viszony�tva |
|||
f�rfi | n� | �sszesen | ||
1920 | 1,7 | � | � | � |
1930 | 1,8 | 17,2 | 74,7 | 21,0 |
1941 | 1,6 | 0,4 | 47,6 | 4,9 |
1949 | 1,7 | 3,2 | 30,7 | 6,9 |
1960 | 2,7 | 66,6 | 144,7 | 79,3 |
1970 | 4,2 | 51,6 | 122,5 | 67,3 |
1980 | 6,5 | 44,7 | 110,9 | 64,3 |
1990 | 10,1 | 33,3 | 86,4 | 53,5 |
Gazdas�gi, t�rsadalmi fejl�d�s�nk egy�rtelm�en megk�veteli a magasabb iskolai v�gzetts�g, a szakk�pzetts�g magasabb szintj�t. Ezt bizony�tja az a t�ny is, hogy az akt�v keres�k k�z�tt er�teljesen n�vekszik a magasabb iskolai v�gzetts�ggel rendelkez�k sz�ma �s ar�nya.
�v | Akt�v keres�k �sszesen (1000 f�) |
Ebb�l | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
az �ltal�nos iskola | a k�z�pfok� szakiskol�t, szakmunk�s- iskol�t |
a k�z�piskol�t | a f�iskol�t, egyetemet |
||||
�5 | 6�7 | 8 | |||||
oszt�ly�t | |||||||
v�gezte el (%) | |||||||
1920 | 3565,4 | 48,8 | 41,2 | 5,6 | � | 2,6 | 1,8 |
1930 | 3737,5 | 43,4 | 44,8 | 6,7 | � | 3,2 | 1,9 |
1949 | 4084,9 | 29,1 | 49,3 | 15,4 | � | 4,3 | 1,9 |
1960 | 4759,6 | 21,5 | 43,3 | 24,7 | � | 7,3 | 3,2 |
1970 | 4988,7 | 11,2 | 27,9 | 33,4 | 8,5 | 13,8 | 5,2 |
1980 | 5068,8 | 4,8 | 13,7 | 35,4 | 16,9 | 21,1 | 8,1 |
1990 | 4527,2 | 1,9 | 3,3 | 33,4 | 24,4 | 24,8 | 12,2 |
Az eltelt sz�z �v alatt haz�nk n�pess�g�nek gazdas�gi aktivit�sa t�bb t�nyez� hat�s�ra igen v�ltoz� nagys�g� �s ar�ny� volt. Akt�v keres�nek min�s�tj�k a nemzeti j�vedelem termel�s�ben k�zvetlen�l �s k�zvetve r�szt vev�ket, azaz az iparban, mez�gazdas�gban, kereskedelemben stb. dolgoz�kat, illetve az oktat�s, az eg�szs�g�gy, szolg�ltat�s, igazgat�s stb. foglalkoztatottjait. Az inakt�v keres� m�r nem vesz r�szt a nemzeti j�vedelem termel�s�ben, de a nemzeti j�vedelem �jraeloszt�sa sor�n j�vedelemhez jut, juttat�sban r�szes�l (nyugd�j, gyermekgondoz�si seg�ly, szoci�lis t�mogat�s {II-161.} stb.). Az eltartottak l�t�t az akt�v �s az inakt�v keres�k, tov�bb� az �llam, �nkorm�nyzat stb. biztos�tja.
Magyarorsz�g mai ter�let�re vet�tve 1900�1990 k�z�tt az akt�v keres�k sz�ma t�bb mint fel�vel n�tt meg (59,3%). Sz�muk 1980-ig folyamatosan emelkedett, kiv�ve a II. vil�gh�bor� k�vetkezm�nyeinek betudhat� 1941�1949. �vi id�szakot. 1980-ban volt a legnagyobb az akt�v keres�k sz�ma, 1900-hoz viszony�tva t�bb mint h�romnegyed�vel n�tt, ezt k�vet�en azonban egy �vtized alatt mintegy 10%-kal cs�kkent.
�v | Akt�v | Inakt�v | Eltartott |
---|---|---|---|
keres� | |||
1000 f� | |||
1900 | 2841,3 | 75,1 | 3938,0 |
1910 | 3052,9 | 87,8 | 4471,3 |
1920 | 3565,4 | 102,7 | 4318,8 |
1930 | 3737,5 | 175,7 | 4771,9 |
1941 | 4201,9 | 205,4 | 4908,8 |
1949 | 4084,9 | 254,8 | 4865,1 |
1960 | 4759,6 | 436,6 | 4764,8 |
1970 | 4988,7 | 1395,5 | 3937,9 |
1980 | 5068,8 | 2202,5 | 3438,1 |
1990 | 4527,2 | 2658,3 | 3063,2 |
1900=1,00 | |||
1910 | 1,07 | 1,17 | 1,14 |
1920 | 1,25 | 1,37 | 1,10 |
1930 | 1,32 | 2,34 | 1,21 |
1941 | 1,48 | 2,74 | 1,25 |
1949 | 1,43 | 3,39 | 1,24 |
1960 | 1,68 | 5,81 | 1,21 |
1970 | 1,76 | 18,50 | 1,00 |
1980 | 1,78 | 29,33 | 0,87 |
1990 | 1,59 | 35,40 | 0,78 |
Az inakt�v keres�k sz�ma kilenc �vtized alatt harminc�tsz�r�s�re szaporodott. Az 1960�1970 k�z�tti �vtizedben sz�muk h�romszoros�ra ugrott. A t�rsadalom kor�sszet�tel�nek v�ltoz�sa (�reged�s), a nyugd�jaz�si jogszab�lyok m�dosul�sa �s egy�b t�nyez�k id�zt�k el� ezt a v�ltoz�st.
Az eltartottak sz�ma 1900 �s 1941 k�z�tt mintegy negyed�vel n�vekedett, ezt k�vet�en azonban folyamatosan cs�kkent, 1970-ben 1,8 milli�val kevesebb eltartott �lt az orsz�gban, mint 1949-ben. Az eltartottak sz�m�nak apad�sa a gyermekkor�ak sz�m�nak cs�kken�s�vel magyar�zhat�. Egy �vsz�zad alatt teh�t mintegy �t�d�vel (22%) cs�kkent a n�pess�gen bel�l az eltartottak sz�ma.
Akt�v keres�k. Magyarorsz�g n�pess�g�nek gazdas�gi aktivit�s�t h�rom alapvet� folyamat jellemezte az eltelt egy �vsz�zad alatt: egyr�szt az akt�v keres�k ar�ny�nak viszonylag elfogadhat� hat�rok (40�48%) k�z�tti hull�mz�sa az orsz�g mai ter�let�n, m�sr�szt az inakt�v n�pess�g h�nyad�nak robban�sszer� emelked�se �s az eltartottak ar�ny�nak fel�re apad�sa.
�v | Akt�v | Inakt�v | Eltartott |
---|---|---|---|
*1990-ben a munkan�lk�liek ar�nya 1,3% volt. | |||
1900 | 41,5 | 1,1 | 57,4 |
1910 | 40,1 | 1,2 | 58,7 |
1920 | 44,6 | 1,3 | 54,1 |
1930 | 43,0 | 2,1 | 54,9 |
1941 | 45,1 | 2,2 | 52,7 |
1949 | 44,4 | 2,8 | 52,9 |
1960 | 47,8 | 4,4 | 47,8 |
1970 | 48,3 | 13,5 | 38,2 |
1980 | 47,3 | 20,6 | 32,1 |
1990* | 43,6 | 25,6 | 29,5 |
A gazdas�gi aktivit�s alapvet� m�r�sz�ma, a gazdas�gi aktivit�s mutat�ja, az akt�v �s az inakt�v keres�k, valamint az eltartottak ar�ny�nak v�ltoz�s�t foglalja �ssze. A mutat� is �rz�kelteti a t�nyt, hogy az 1960 ut�ni id�szakban a nyugd�jasok, az �regek, a gyermekek, a szeg�nyek �s a munkan�lk�liek eltart�sa egyre nagyobb � nemcsak anyagi, hanem szoci�lis, mor�lis, oktat�si stb. � terhet r� az akt�van keres� n�pess�gre.
Az akt�v, inakt�v �s eltartott n�pess�gnek nemcsak sz�ma �s ar�nya m�dosult e sz�zad folyam�n, de nem �s kor szerinti �sszet�tele is. Az akt�v keres� n�k sz�ma 1930 ut�n gyorsabban n�vekedett, mint a gazdas�gilag akt�v f�rfiak�. Ebb�l k�vetkez�en a gazdas�gilag akt�v n�pess�gben a n�k h�nyada egyre emelkedett. Az akt�v keres� n�k sz�ma a 20. sz�zadban 2,8 szoros�ra n�tt, az I. vil�gh�bor� �s a gazdas�gi v�ls�g peri�dus�t, valamint az 1980 ut�ni id�szakot kiv�ve, folyamatosan.
{II-162.} Szembet�n�, hogy 1949 �s 1960 k�z�tt ugr�sszer�en n�tt a munk�t v�llal� n�k sz�ma (mintegy 40%-kal). Ebben a korszakban alakult ki a k�tkeres�s csal�d t�rsadalmi k�plete, a szolg�ltat�s, az igazgat�s feminiz�l�d�sa.
�v | �sszesen | F�rfi | N� | A nemek ar�nya: 1000 f�rfira jutott n� |
---|---|---|---|---|
1900=1,00 | ||||
1900 | 1,00 | 1,00 | 1,00 | 336,1 |
1910 | 1,07 | 1,12 | 0,95 | 283,9 |
1920 | 1,29 | 1,18 | 1,49 | 424,1 |
1930 | 1,32 | 1,30 | 1,37 | 353,8 |
1941 | 1,48 | 1,44 | 1,60 | 374,7 |
1949 | 1,43 | 1,36 | 1,66 | 412,5 |
1960 | 1,68 | 1,44 | 2,37 | 551,1 |
1970 | 1,76 | 1,41 | 2,88 | 700,6 |
1980 | 1,78 | 1,35 | 3,08 | 768,1 |
1990 | 1,59 | 1,18 | 2,82 | 801,0 |
A gazdas�gilag akt�v f�rfiak �s n�k kor�sszet�tele is igen jellemz�en v�ltozott. A f�rfiak fiatalabb �s id�sebb korcsoportjaiban a II. vil�gh�bor� ut�n folyamatosan cs�kkent a gazdas�gilag akt�v popul�ci� ar�nya. Nyilv�nval�an az oktat�sban r�sztvev�k �s a nyugd�jba vonul�k sz�m�nak n�veked�se id�zte el� ezt a folyamatot. A 19 �ven aluli n�k korcsoportj�ban hasonl�k�ppen cs�kkent a gazdas�gilag akt�vak ar�nya, de a fiatal �s k�z�pkor� n�k ar�nya �lland�an emelkedett. Az 55 �vn�l korosabb n�k aktivit�si ar�nya ellenben drasztikusan cs�kkent.
Korcsoport (�v) | 1949 | 1970 | 1990 |
---|---|---|---|
f�rfiak | |||
15�19 | 63,6 | 45,8 | 34,7 |
20�24 | 92,6 | 91,5 | 85,7 |
55�59 | 88,4 | 84,4 | 61,0 |
60�64 | 80,7 | 43,7 | 3,8 |
65�69 | 72,8 | 24,6 | 1,7 |
n�k | |||
15�19 | 52,7 | 49,0 | 31,4 |
20�24 | 45,0 | 66,1 | 59,1 |
45�49 | 27,0 | 64,0 | 82,1 |
50�54 | 25,4 | 56,6 | 66,8 |
55�59 | 26,7 | 29,2 | 5,6 |
60�64 | 25,8 | 17,1 | 1,6 |
Napjainkban a nyugd�jaz�si korhat�rt el�r� f�rfiak �s n�k igen kis h�nyada tartozik teh�t az akt�v keres�k kateg�ri�j�ba.
A magyar t�rsadalom akt�v keres�inek sz�ma �s �sszet�tele, tev�kenys�g�k jellege � fizikai, szellemi foglalkoz�s, �n�ll�, seg�t� csal�dtag � szerint is gy�keresen megv�ltozott a 20. sz�zadban.
�v | Fizikai | Szellemi | �n�ll� seg�t� csal�dtag |
---|---|---|---|
1900 | 55,0 | 3,9 | 41,1 |
1910 | 54,8 | 5,1 | 40,1 |
1920 | 51,9 | 6,2 | 41,9 |
1930 | 50,3 | 6,8 | 42,9 |
1941 | 50,7 | 7,0 | 42,3 |
1949 | 35,5 | 9,6 | 54,9 |
1960 | 59,4 | 17,2 | 23,4 |
1970 | 70,1 | 24,6 | 5,3 |
1980 | 66,3 | 29,7 | 4,0 |
1990 | 61,7 | 33,0 | 5,3 |
Ma Magyarorsz�gon minden harmadik dolgoz� szellemi foglalkoz�s� �s egy �vsz�zad alatt t�bb mint tizenh�romszoros�ra n�tt a szellemi foglalkoz�s�ak sz�ma. Szembet�n�, hogy a II. vil�gh�bor�t k�vet� f�ldreform jelent�sen megn�velte a seg�t� csal�dtagok sz�m�t, majd a termel�sz�vetkezetes�t�s k�zel {II-163.} fel�re apasztotta. Kiemelend�, hogy 1990-ben a mez�gazdas�gban dolgozott a legkevesebb seg�t� csal�dtag (38 ezer), mintegy 56 ezren az iparban, egy�b �gazatokban 68 ezren.
Inakt�v n�pess�g. Az inakt�v f�rfiak sz�ma 1990-ben 34-szer, az inakt�v n�k� 36-szor volt nagyobb, mint 1900-ban. 1960 ut�n az inakt�v f�rfiak �s n�k sz�ma is ugr�sszer�en n�vekedett. Egy �vtized alatt 1,8-szoros�ra, illetve 3,5-szeres�re.
A nemek ar�nya az inakt�v n�pess�gen bel�l hull�mszer�en mozgott. 1990-ben valamivel t�bb n� jutott 100 inakt�v f�rfira, mint 1900-ban. 1941-ben �rte el a g�rbe a m�lypontj�t, 100 inakt�v f�rfira 76 n� jutott.
�v | �sszesen | F�rfi | N� | A nemek ar�nya: 100 f�rfira jutott n� |
---|---|---|---|---|
1900=1,00 | ||||
1900 | 1,00 | 1,00 | 1,00 | 156 |
1910 | 1,17 | 1,17 | 1,17 | 156 |
1920 | 1,37 | 1,54 | 1,25 | 127 |
1930 | 2,34 | 3,32 | 1,71 | 80 |
1941 | 2,74 | 3,98 | 1,93 | 76 |
1949 | 3,39 | 4,42 | 2,73 | 96 |
1960 | 5,81 | 7,50 | 4,73 | 98 |
1970 | 18,58 | 21,32 | 16,82 | 123 |
1980 | 29,33 | 29,89 | 29,10 | 153 |
1990 | 35,39 | 33,85 | 36,39 | 167 |
Eur�pa-szerte napirenden szerepel a nyugd�jrendszerek �talak�t�sa. Hasznosnak t�nik teh�t, a hazai nyugd�jrendszer k�sz�b�n �ll� reformja el�tt, az ut�bbi �vtizedek nyugd�jasainak sz�m�t, ar�nysz�mait �ttekinteni.
�v | �vi �tlagos l�tsz�m (1000 f�) |
A n�pess�g | Az akt�v keres�k | A nyugd�jas kor�ak |
---|---|---|---|---|
sz�zal�k�ban | ||||
1960 | 759 | 7,6 | 16,2 | 45 |
1970 | 1415 | 13,7 | 28,3 | 67 |
1980 | 2058 | 19,2 | 40,6 | 94 |
1990 | 2520 | 24,3 | 52,6 | 110 |
1991 | 2626 | 25,4 | 56,2 | 114 |
1992 | 2751 | 26,6 | 64,9 | 120 |
1993 | 2840 | 27,6 | 73,4 | 124 |
1994 | 2972 | 29,0 | 80,3 | 130 |
Az inakt�v keres�k k�z� soroland� nyugd�jban, j�rad�kban, nyugd�jszer� ell�t�sban r�szes�l�k sz�ma 1995 janu�rj�ban 3 milli�ra n�vekedett, az al�bbi jogc�m szerinti r�szletez�sben
Az ell�t�s t�pusa | 1000 f� |
---|---|
�regs�gi nyugd�j | 1600,3 |
Rokkants�gi nyugd�j | 718,0 |
ebb�l korhat�r alatt | 332,3 |
Baleseti j�rad�k | 17,3 |
�zvegyi ell�t�s | 223,6 |
Sz�l�i ell�t�s | 0,6 |
�rvaell�t�s | 107,8 |
Egy�b ell�t�s | 2,2 |
Mg. sz�v. j�rad�k | 52,0 |
Egy�b | 287,8 |
Egy�tt | 3009,6 |
Az �regs�gi nyugd�jban r�szes�l�k nem �s kor szerinti megoszl�sa olyan hull�mhegyhez hasonl� g�rbe, amelynek cs�cspontja f�rfiak eset�ben a 65�69, n�k eset�ben a 60�64 kor�v. A rokkants�gi nyugd�jasok kor szerinti megoszl�si g�rb�je az 55�59 kor�vben tet�zik.
Korcsoport | �regs�gi nyugd�jasok | Rokkants�gi nyugd�jasok |
||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
F�rfi | N� | Egy�tt | ||||||
1000 f� | % | 1000 f� | % | 1000 f� | % | 1000 f� | % | |
�29 | � | � | � | � | � | � | 9,3 | 1,3 |
30�34 | � | � | � | � | � | � | 9,8 | 1,4 |
35�39 | � | � | � | � | � | � | 22,1 | 3,1 |
40�4 | � | � | � | � | � | � | 44,8 | 6,2 |
45�9 | � | � | � | � | � | � | 67,6 | 9,4 |
50�54 | 6,4 | 1,0 | 4,9 | 0,5 | 11,3 | 0,7 | 106,8 | 14,9 |
55�59 | 16,0 | 2,5 | 162,5 | 16,8 | 178,5 | 11,2 | 133,0 | 18,5 |
60�64 | 134,9 | 21,3 | 219,4 | 22,7 | 354,3 | 22,2 | 120,6 | 16,8 |
65�69 | 167,5 | 26,4 | 207,6 | 21,5 | 375,1 | 23,4 | 89,6 | 12,5 |
70�74 | 145,0 | 22,9 | 176,6 | 18,3 | 321,6 | 20,1 | 63,2 | 8,8 |
75�79 | 72,7 | 11,5 | 88,8 | 9,2 | 161,5 | 10,1 | 28,7 | 4,0 |
80�84 | 57,7 | 9,1 | 68,7 | 7,1 | 126,4 | 7,8 | 17,1 | 2,4 |
85� | 33,1 | 5,2 | 38,6 | 4,0 | 71,7 | 4,5 | 5,4 | 0,8 |
Egy�tt | 633,3 | 100,0 | 967,1 | 100,0 | 1600,4 | 100,0 | 718,0 | 100,0 |
Eltartottak. Az eltartott n�pess�g sz�m�nak cs�kken�s�t � kilenc �vtizedre visszatekintve �, az eltartott n�k sz�m�nak fogy�sa id�zte el�. Az eltartott n�k sz�ma az 1930-as �vet k�vet�en egyre cs�kkent, {II-164.} 1990-ben m�r 40%-kal volt kisebb, mint a sz�zadfordul�n. Az eltartott n�pess�g nemi ar�ny�nak �vsz�zados g�rb�je teh�t �ppen ford�tott m�don alakult, mint az inakt�v n�pess�g nemek szerinti ar�ny�nak mozg�sa.
Munkan�lk�liek. Nagyobb ar�ny� munkan�lk�lis�g az eltelt �vsz�zadban k�tszer s�jtotta az orsz�got. Az els� az 1930. �vi vil�ggazdas�gi v�ls�got k�s�rte. Az 1929-t�l 1934-ig tart� gazdas�gi v�ls�g a korabeli sz�m�t�sok szerint az eg�sz vil�gon 11,9 milli� embert tett munkan�lk�liv�. N�metorsz�gban regisztr�lt�k a legnagyobbat: ott sz�muk 4,5 milli�t tett ki. Magyarorsz�gon a szakszervezetek �ltal vezetett kimutat�sok szerint 1931-ben volt a legmagasabb, 32 ezer. Ez a sz�m nem t�kr�zi a val�s�got, mivel a f�ldn�lk�li paraszts�g (b�rmunk�sok, napsz�mosok, csel�dek) k�r�ben a l�tens munkan�lk�lis�g milli�s nagys�grend� volt. Az �rtelmis�g soraiban hasonl� nagys�g� munka-n�lk�lis�g volt tapasztalhat�, mint a szervezett munk�sok k�r�ben.
{II-165.} A m�sodik, nagyobb ar�ny� munka-n�lk�lis�g az 1990. �vi rendszerv�ltoz�s ut�n alakult ki. Az 1990 ut�ni �vek jelent�snek mondhat� munkan�lk�lis�ge egyr�szt a kor�bbi kapun bel�li munkan�lk�lis�g �r�ks�ge, m�sr�szt az �talakul�st k�s�r� gazdas�gi recesszi� k�vetkezm�nye. Az �jabb hazai munkan�lk�lis�g nagys�grendje eur�pai viszonylatban k�zepesnek min�s�thet�. (Spanyolorsz�gban a munkan�lk�lis�gi r�ta 24,1, Ausztri�ban azonban csak 3,8%.) A jogszab�ly defin�ci�ja szerint az tekintend� munkan�lk�linek, aki munkav�llal�si kor�, nem rendelkezik munkaviszonnyal, nem vesz r�szt valamely, a foglalkoztat�st el�seg�t� programban (k�zmunka, �tk�pz�s), munk�t keres �s munkan�lk�lik�nt regisztr�ltatja mag�t.
�v, janu�r | Regisztr�lt munkan�lk�li (1000 f�) |
A n�k ar�nya (%) | Munkan�lk�lis�gi r�ta a gazdas�gilag akt�v n�pess�g sz�zal�k�ban |
---|---|---|---|
1990 | 23,4 | 41,3 | 0,6 |
1991 | 100,5 | 38,8 | 2,1 |
1992 | 442,5 | 39,8 | 8,2 |
1993 | 694,0 | 41,4 | 13,3 |
1994 | 640,9 | 39,7 | 12,8 |
1995 | 545,4 | 40,6 | 11,4 |
A munkan�lk�lis�g nagys�grendje teh�t cs�kken� ir�nyzat�, kiemelend� azonban, hogy a munkan�lk�lis�g sz�mbav�tel�vel kapcsolatos el��r�sok t�bbsz�r megv�ltoztak, kiker�lnek p�ld�ul a regisztr�lt munkan�lk�liek k�z�l a munkan�lk�li-seg�ly jogosults�g�b�l kimarad�k, akik nem regisztr�ltatt�k magukat stb.
Az 1990-ben regisztr�lt munkan�lk�liek n�gy�t�de (81,1%) fizikai munk�s volt. Az �sszes munkan�lk�li t�bb mint egyharmada (35%) szakmunk�s, mintegy negyede betan�tott (24%), �s t�bb mint egy�t�de (22%) seg�dmunk�s. Ezek az ar�nyok csak n�mileg m�dosultak 1995-ig.
A munkan�lk�lis�g nagys�ga, ar�nya, a gazdas�g szerkezet�nek �s �talakul�s�nak betudhat�an ter�letileg igen k�l�nb�z�k�ppen form�l�dott ki. Az ipari termel�s, k�l�n�sen a neh�zipar hanyatl�sa miatt az orsz�g �szaki r�sz�ben a legmagasabb a munkan�lk�liek ar�nya, 1993-ban t�bb mint 19%. El nem hanyagolhat� nagys�g� azonban a munkan�lk�lis�g az Alf�ld �szaki r�gi�j�ban is (18%). Budapesten �s Nyugat-Dun�nt�lon 8�10%.
Akt�v keres�k a gazdas�gi �gak szerint. Haz�nkban az eltelt �vsz�zad alatt az akt�v keres�k, gazdas�gi �gak �s tev�kenys�gi jelleg szerinti �sszet�tele rendk�v�li m�don megv�ltozott. Az eur�pai fejl�d�st k�vetve az ipari keres�k sz�ma �s ar�nya a t�bbsz�r�s�re emelkedett. A mez�gazdas�gi keres�k sz�ma �s h�nyada ellenben er�teljesen cs�kkent, a szolg�ltat�si �gazat (kereskedelem, k�zleked�s, oktat�s, eg�szs�g�gy, igazgat�s stb.) nagys�grendje is t�bbsz�r�s�re n�tt. Az 1900-as �vhez viszony�tva 1980-ban az ipar �tsz�r, a szolg�ltat�s k�zel h�romszor annyi keres�t foglalkoztatott, a mez�gazdas�g ellenben fel�re cs�kkentette keres�inek sz�m�t. Az 1949. �vet k�vet� er�teljes, er�ltetett iparos�t�s egy �vtized alatt t�bb mint 80%-kal szapor�totta az ipari keres�k sz�m�t, de a szolg�ltat�si szf�r�ban tev�kenyked�k sz�ma is fel�vel n�vekedett 1949 �s 1970 k�z�tt. Kiemelend� azonban, hogy jelenleg a fejlett ipari orsz�gokban a dolgoz�k 76%-�t foglalkoztatja az ipar �s csak 22%-�t a szolg�ltat�s.
�v | Az akt�v keres�k | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
sz�ma (1000 f�) | megoszl�sa (%) | ||||||
ipar | mez�gazdas�g | szolg�ltat�s | egy�tt | ipar | mez�gazdas�g | szolg�ltat�s | |
1900 | 422,5 | 1734,6 | 684,1 | 2841,2 | 14,9 | 61,1 | 24,0 |
1910 | 558,1 | 1684,7 | 810,1 | 3052,9 | 18,3 | 55,2 | 26,5 |
1920 | 562,9 | 2127,2 | 875,3 | 3565,4 | 15,8 | 59,7 | 24,5 |
1930 | 754,5 | 2030,2 | 952,8 | 3737,5 | 20,2 | 54,3 | 25,5 |
1941 | 919,3 | 2165,1 | 1117,5 | 4201,9 | 21,9 | 51,5 | 26,6 |
1949 | 884,1 | 2197,5 | 1003,4 | 4085,0 | 21,6 | 53,8 | 24,6 |
1960 | 1617,7 | 1830,0 | 1311,9 | 4759,6 | 34,0 | 38,4 | 27,6 |
1970 | 2183,5 | 1231,2 | 1573,9 | 4988,6 | 43,8 | 24,7 | 31,5 |
1980 | 2135,4 | 957,5 | 1975,9 | 5068,8 | 42,1 | 18,9 | 39,0 |
1990 | 1725,0 | 694,9 | 2107,2 | 4527,1 | 38,1 | 15,4 | 46,5 |
�sszefoglal� t�bl�zat jelzi az akt�v keres�k sz�m�t r�szletesebben, gazdas�gi {II-166.} �gak szerint a k�l�nb�z� korszakok politikai, gazdas�gi, t�rsadalmi neh�zs�geit, fordulatait.
�v | Gazdas�gi �g | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ipar | �p�t�ipar | Mez�-, erd�- gazdas�g |
K�zleked�s, posta, t�vk�zl�s | Keres- kedelem |
V�zgaz- d�lkod�s |
Egy�b anyagi tev�kenys�g | Szem�lyi �s gazdas�gi szolg�ltat�s | Eg�szs�g�gyi, szoci�lis �s kultur�lis szolg�ltat�s | K�z- igazgat�si szolg�ltat�s |
Egy�tt | |
1900 | 369,6 | 52,9 | 1734,6 | 72,1 | 135,6 | 2,2 | � | 202,2 | 272,0 | 2841,3 | |
1910 | 490,4 | 67,7 | 1684,7 | 110,0 | 172,2 | 3,4 | � | 247,4 | 71,7 | 205,4 | 3053,0 |
1920 | 506,4 | 56,6 | 2127,2 | 132,2 | 192,7 | 3,6 | � | 224,0 | 96,2 | 226,4 | 3565,4 |
1930 | 658,6 | 95,9 | 2030,2 | 126,0 | 240,2 | 5,4 | � | 264,3 | 110,3 | 206,4 | 3737,5 |
1941 | 825,7 | 93,7 | 2165,1 | 152,7 | 263,6 | 5,9 | � | 268,5 | 126,0 | 300,7 | 4201,9 |
1949 | 792,9 | 91,1 | 2197,5 | 180,5 | 214,8 | 4,4 | � | 144,4 | 152,8 | 306,6 | 4084,9 |
1960 | 1328,6 | 289,1 | 1830,0 | 308,4 | 297,7 | 10,8 | � | 117,7 | 262,9 | 314,3 | 4759,6 |
1970 | 1813,2 | 370,4 | 1231,2 | 363,2 | 396,7 | 59,1 | 38,9 | 99,5 | 371,9 | 244,7 | 4988,7 |
1980 | 1724,6 | 410,8 | 957,5 | 413,1 | 498,5 | 76,6 | 46,6 | 157,5 | 522,7 | 261,0 | 5068,3 |
1990 | 1406,9 | 317,9 | 695,0 | 389,9 | 497,3 | 71,2 | 37,1 | 210,8 | 605,6 | 295,3 | 4527,2 |
A K�zponti Statisztikai Hivatal 1995. janu�r 1-jei munkaer�m�rlege a nemzetgazdas�gi �gak foglalkoztatottjainak sz�ma tekintet�ben er�teljes �trendez�d�sr�l tan�skodik. Az adatok csak a 10 f�n�l t�bbet foglalkoztat� gazd�lkod�kr�l �s k�lts�gvet�si szervekr�l t�j�koztatnak, teh�t az �sszes foglalkoztatottnak mintegy k�tharmad�r�l.
�gazat | 1993 | 1994 | 1995 | |||
---|---|---|---|---|---|---|
1000 f� | % | 1000 f� | % | 1000 f� | % | |
Mez�gazdas�g, hal�szat | 432,8 | 10,0 | 371,8 | 9,0 | 348,2 | 8,6 |
B�ny�szat | 56,2 | 1,3 | 34,8 | 0,8 | 24,4 | 0,6 |
Feldolgoz�ipar | 1058,6 | 24,3 | 983,9 | 23,8 | 899,1 | 22,3 |
Villamosenergia, g�z-, h�ell�t�s | 99,5 | 2,3 | 104,4 | 2,5 | 105,7 | 2,6 |
�p�t�ipar | 231,7 | 5,3 | 217,9 | 5,2 | 190,5 | 4,7 |
Kereskedelem, j�rm�jav�t�s | 549,3 | 12,6 | 589,4 | 14,3 | 550,8 | 13,6 |
Vend�gl�t�s, sz�ll�shely-szolg�ltat�s | 143,7 | 3,3 | 140,7 | 3,4 | 103,6 | 2,6 |
Sz�ll�t�s, rakt�roz�s, posta, t�vk�zl�s | 358,8 | 8,2 | 336,4 | 8,2 | 333,2 | 8,2 |
P�nz�gyi tev�kenys�g | 80,6 | 1,8 | 88,3 | 2,1 | 89,6 | 2,2 |
Ingatlan�gyek, b�rbead�s | 259,5 | 6,0 | 181,8 | 4,4 | 304,8 | 7,5 |
K�zigazgat�s, t�rsadalombiztos�t�s | 260,8 | 6,0 | 285,3 | 6,9 | 285,0 | 7,0 |
Oktat�s | 356,0 | 8,2 | 356,2 | 8,6 | 362,2 | 9,0 |
Eg�szs�g�gy, szoci�lis ell�t�s | 312,0 | 7,2 | 292,2 | 7,1 | 296,1 | 7,3 |
Egy�b szolg�ltat�s | 152,5 | 3,5 | 153,3 | 3,7 | 151,8 | 3,8 |
Egy�tt | 4352,0 | 100,0 | 4136,4 | 100,0 | 4045,0 | 100,0 |
{II-167.} A feldolgoz�iparban a 10 f�n�l nagyobb szervezetek dolgoz�inak mintegy 60%-�t a g�pipar (23%), az �lelmiszeripar, az ital- �s a doh�nygy�rt�s (20%), illetve a textilruh�zati ipar (18%) foglalkoztatja.
Az 1990. �vi fordulat �v�t k�vet�en gazdas�gunk egyik legjellemz�bb, �j von�sa az egy�ni �s nem jogi szem�lyis�g� t�rsas v�llalkoz�sok sz�m�nak ugr�sszer� megszaporod�sa �s az e v�llalkoz�sokban megteremtett t�bb mint 410 ezer munkahely.
�v | Egy�ni v�llalkoz�s | Nem jogi szem�lyis�g� t�rsas v�llalkoz�s (GMK, Bet�ti T�rsas�g, K�zkereseti T�rsas�g) |
Egy�tt |
---|---|---|---|
1990 | 393�450 | 27�571 | 421�021 |
1991 | 510�459 | 44�279 | 554�738 |
1992 | 606�207 | 42�205 | 648�412 |
1993 | 688�843 | 69�793 | 758�636 |
1994 | 778�036 | 92�393 | 870�429 |
1995 | 791�496 | 106�245 | 897�741 |
�v | Szellemi foglalkoz�s� |
Iparos | Keresked� | Mez�gazdas�gi �n�ll� |
Egy�tt |
---|---|---|---|---|---|
1991 | 137�994 | 222�987 | 146�674 | 2�804 | 510�459 |
1992 | 165�689 | 237�687 | 190�047 | 3�784 | 606�207 |
1993 | 193�888 | 242�023 | 241�353 | 11�579 | 688�843 |
1994 | 243�093 | 257�245 | 255�205 | 22�493 | 778�036 |
1995 | 273�453 | 260�511 | 233 775 | 23�757 | 791�496 |
Ipari keres�k, munk�sok. 1941 ut�n az ipari akt�v keres�k t�bb mint 70%-a munk�s, fizikai dolgoz� volt. A szellemi foglalkoz�s�ak sz�ma azonban sokkal nagyobb �temben n�vekedett, 1990-ben megk�zel�t�leg minden negyedik ipari akt�v keres� szellemi munk�t v�gzett. Az ipari �n�ll�, seg�t� csal�dtagok sz�ma k�l�n�sen 1960 ut�n jelent�sen cs�kkent.
�v | Fizikai akt�v keres� (1000 f�) |
Szellemi akt�v keres� (1000 f�) |
---|---|---|
1900 | 243,3 | 10,3 |
1910 | 359,2 | 20,5 |
1920 | 329,8 | 25,1 |
1930 | 519,7 | 41,0 |
1941 | 677,1 | 53,2 |
1949 | 620,1 | 84,0 |
1960 | 1287,9 | 241,5 |
1970 | 1672,2 | 451,8 |
1980 | 1576,6 | 506,0 |
1990 | 1233,5 | 416,9 |
Az ipari munk�sok, illetve a fizikai foglalkoztatottak �gazatonk�nti sz�ma �s megoszl�sa az ipari beruh�z�sok �s termel�s nagys�grendj�t, illetve m�szaki sz�nvonal�t k�vette. Magyarorsz�gon a 20. sz�zadban a legt�bb fizikai dolgoz�t a g�pipar, majd az �lelmiszer- �s a textilipar foglalkoztatta . A II. vil�gh�bor� el�tti ipar szerkezet�t alapvet�en az alkalmazott {II-168.} n�lk�li �s az egy-k�t alkalmazottat foglalkoztat� v�llalatok jellemezt�k. 1920-ban t�bb mint 164 ezer, 1930-ban pedig t�bb mint 135 ezer ipari v�llalat m�k�d�tt alkalmazott n�lk�l. 58 ezer, illetve 64 ezer v�llalatnak pedig csak 1�2 alkalmazottja volt. H�szn�l t�bb alkalmazott 1920-ban 1551 v�llalatban, 1930-ban pedig 1959 v�llalatban munk�lkodott. Mind�ssze 25, illetve 30 nagy, 1000 alkalmazottn�l t�bbet foglalkoztat� v�llalat m�k�d�tt az orsz�gban. Az egy�ni v�llalkoz�sok sz�ma, a szocialista gazdas�gi rend megteremt�s�nek „k�sz�nhet�en”, �gysz�lv�n megsz�nt. 1949-ben m�g 564 ezer �n�ll� iparost tartottak nyilv�n (a seg�t� csal�dtagokkal egy�tt), akik k�z�l 434 ezernek nem volt alkalmazottja, 1�3 alkalmazottat mintegy 130 ezren foglalkoztattak. 1950 ut�n a g�piparban dolgoz� fizikai munk�sok mintegy 30%-�t tett�k ki az �sszes fizikai munk�sok sz�m�nak, de 1995-ben ar�nyuk jelent�sen cs�kkent (19,5%). Kiemelend�, hogy a b�nyaipar fizikai dolgoz�inak ar�nya 1980-ban {II-169.} csak mintegy fel�t �rte el az 1950. �vi ar�nynak, 1995-ben pedig mind�ssze 2%-�t.
�gazat | 1950 | 1980 | 1995 |
---|---|---|---|
B�ny�szat | 13,2 | 7,2 | 2,2 |
�lelmiszer, ital, doh�ny gy�rt�sa | 10,1 | 12,1 | 17,3 |
Textil-, ruh�zati ipar | 19,7 | 16,7 | 17,5 |
Fa-, pap�r-, nyomdaipar | 5,6 | 5,5 | 6,4 |
Vegyipar | 4,2 | 6,9 | 9,2 |
Nemf�m �sv�nyi anyagok ipara | 8,1 | 5,5 | 4,2 |
Koh�szat | 8,3 | 6,8 | 10,0 |
G�pipar | 28,0 | 31,9 | 19,5 |
Egy�b ipar | 0,3 | 5,2 | 3,2 |
Villamosenergia-ipar | 2,5 | 2,2 | 10,5 |
Egy�tt | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
F�ldm�ves n�pess�g. A II. vil�gh�bor� el�tti hazai agr�rn�pess�g f�ldbirtok tulajdonl�s�nak strukt�r�ja meghat�rozta az eg�sz hazai t�rsadalom politikai, gazdas�gi, anyagi, szoci�lis �llapot�t. Az 1945. �vi f�ldreformig a feud�lis eredet� n�h�ny sz�z mamutf�ldbirtok, �s az egyre szaporod� apr�birtokosok, valamint a nincstelen, bizonytalan sors� gazdas�gi csel�dek, napsz�mosok, f�ldmunk�sok t�mege az orsz�g el�rehalad�s�nak, fejl�d�s�nek akad�ly�v� v�lt. Az ezer kh-n�l nagyobb birtokkal rendelkez�, mintegy 600 f�ldbirtokos, s a t�bb mint f�l milli� 1�5 kh-at, valamint a t�bb mint 300 ezer 1 kh-n�l kisebb ter�letet birtokl�k ar�nya �rz�kelteti az 1930. �vi hazai f�ldbirtokmegoszl�s vissz�ss�g�t. A f�ld elapr�z�d�sa, a nincstelen agr�rn�pess�g n�veked�se a fenti, nem minden tekintetben pontosan egybevethet� adatokb�l m�gis kit�nik.
� | 1910** | 1930 |
---|---|---|
*�n�ll� �s seg�t� csal�dtag egy�tt ** Horv�t-Szlav�norsz�ggal egy�tt |
||
Gazdas�gi csel�d* | 551�722 | 215�896 |
Mez�gazdas�gi munk�s, napsz�mos | 1�278�263 | 472�749 |
Az 1945. �vi f�ldreform sor�n, t�bb mint 3,2 milli� hekt�r f�ldet osztottak ki, �s k�zel 608 ezren r�szes�ltek f�ldjuttat�sban, k�z�l�k mintegy 551 ezren maguk is gazd�lkod�k voltak. A 3�5 �s az 5�10 kh nagys�g� gazdas�ggal rendelkez�k fele, az 1�3 �s a 10�15 holdnyi kor�bbi birtokok tulajdonosainak k�r�lbel�l egyharmada r�szes�lt f�ldjuttat�sban. Magyarorsz�g agr�rn�pess�g�nek f�ldtulajdonl�s szerinti �sszet�tele alapvet�en megv�ltozott.
Nagys�gkateg�ria, kat. hold |
1910 | 1930 | ||
---|---|---|---|---|
F�ldbirtoktulajdonos | % | F�ldbirtoktulajdonos | % | |
1000� | 2�066 | 0,08 | 637 | 0,05 |
200�1000 | 7�502 | 0,28 | 3�082 | 0,24 |
100�200 | 10�064 | 0,37 | 4�105 | 0,32 |
50�100 | 31�913 | 1,18 | 12�027 | 0,94 |
20�50 | 199�437 | 7,39 | 2�530 | 4,88 |
10�20 | 438�861 | 16,27 | 24�537 | 9,71 |
5�10 | 625�104 | 23,17 | 190�714 | 14,88 |
1�5 | 1�100�071 | 40,78 | 564�343 | 44,02 |
�1 | 282�436 | 10,48 | 320�060 | 24,96 |
Egy�tt | 2�697�454 | 100,00 | 1�282�035 | 100,00 |
A II. vil�gh�bor� ut�n, a f�ldreformot k�vet�en m�r 1948 �prilis�ban meghirdette a Magyar Kommunista P�rt a mez�gazdas�gi termel�sz�vetkezetek szervez�s�nek ir�nyelveit. Nem mindig t�rv�nyes eszk�z�kkel, olykor igen kem�ny, k�nyszer�t� m�dszerekkel, a termel�sz�vetkezetek szervez�s�nek els� szakasz�ban, 1952-ig sokszoros�ra n�vekedett a termel�sz�vetkezeti tagok sz�ma. T�bb mint 290 ezer tagot sz�ml�ltak {II-170.} �ssze 1952 december�ben. 1953-ban megkezd�d�tt a termel�sz�vetkezetek fejleszt�s�nek lelassul�sa, majd az 1956. �vi forradalom k�vetkezm�nyek�nt k�zel egyharmad�ra esett vissza a termel�sz�vetkezeti tagok sz�ma. 1962-ig, a termel�sz�vetkezetek �jraszervez�d�s�nek peri�dus�ban, t�bb mint n�gyszeres�re n�tt a tagok sz�ma az 1953-as �vhez viszony�tva. Ezt k�vet�en fokozatosan cs�kkent, 1975-ben m�r az 1960. �vi l�tsz�mot �rte el. A termel�sz�vetkezeti tagok sz�m�nak cs�kken�s�t t�bb t�nyez� id�zte el�: a falusi elv�ndorl�s, a nyugd�jaskor�ak sz�m�nak n�veked�se, a nagyobb ar�ny� g�pes�t�s, valamint az �zemszervez�si, termel�si koncentr�ci�s t�rekv�sek. Az 1980-as �vekben a rendszerv�ltoz�sig folyamatosan cs�kkent a termel�sz�vetkezeti tagok sz�ma. 1990-ben m�r csak 640 ezer f�t sorolhattak a termel�sz�vetkezeti tagok k�z�. A szocialista termel�sz�vetkezetek felsz�mol�sa, a k�rtalan�t�s, {II-171.} a privatiz�ci� eredm�nyek�nt a mez�gazdas�gi sz�vetkezetekben dolgoz�k sz�ma mintegy 100 ezer f�re cs�kkent. Kiemelend� azonban, hogy az �sszes mez�gazdas�gi akt�v keres�k sz�m�nak nagym�rv� cs�kken�se is ebben az id�szakban zajlott le. (Az 1990. �vi 700 ezer akt�v mez�gazdas�gi keres� sz�ma mintegy 280 ezerre apadt.) A k�l�nf�le gazdas�gi v�llalkoz�sok keretei k�z�tt folytatott agr�rtev�kenys�g �s a mez�gazdas�gi n�pess�g szektor�lis �sszet�tele alapvet�en megv�ltozott. Az az egy�ni mag�nf�ldbirtokkal rendelkez� agr�r n�pess�g v�lt jellemz�v�.
Foglalkoz�s | 1941 | 1949 | 1941 | 1949 | |
---|---|---|---|---|---|
1000 f� | % | ||||
0�1 kat. hold | birtokkal rendelkez� | 137,5 | 85,2 | 6,4 | 3,9 |
1�5 kat. hold | 502,3 | 667,3 | 23,2 | 30,4 | |
5�10 kat. hold | 317,0 | 674,9 | 14,6 | 30,7 | |
10�20 kat. hold | 257,3 | 359,4 | 11,9 | 16,4 | |
20�50 kat. hold | 134,6 | 103,8 | 6,2 | 4,7 | |
50� kat. hold | 29,5 | 13,3 | 1,4 | 0,6 | |
Egy�b �stermel� foglalkoz�s� | 2,8 | 3,3 | 0,1 | 0,1 | |
Mg.-i alkalmazott | 4,6 | 5,6 | 0,2 | 0,3 | |
�lland� mg.-i munk�s | 243,7 | 70,4 | 11,3 | 3,2 | |
Id�szaki mg.-i munk�s | 535,7 | 213,0 | 24,7 | 9,7 | |
Egy�tt | 2165,0 | 2196,2 | 100,0 | 100,0 |
�v | 1000 f� |
---|---|
1949 | 34 |
1950 | 118 |
1951 | 202 |
1952 | 291 |
1953 | 193 |
1954 | 175 |
1955 | 253 |
1956 | 96 |
1960 | 955 |
1965 | 1038 |
1970 | 1025 |
1975 | 935 |
A munk�ltat� | 1000 f� | % |
---|---|---|
�llami tulajdon� | 27,2 | 9,7 |
K�z�leti egyh�zi tulajdonos | 0,6 | 0,2 |
Sz�vetkezeti tulajdon� | 100,2 | 35,9 |
Mag�ntulajdon� | 109,3 | 39,1 |
Vegyes tulajdon� | 28,3 | 10,1 |
Tiszt�zatlan tulajdon� | 13,8 | 5,0 |
�sszesen | 279,4 | 100,0 |
Demogr�fiai jellemz�k �s folyamatok | TARTALOM | Sz�let�si mozgalom �s term�kenys�g |