Magyarorsz�g n�pess�ge


FEJEZETEK

N�pess�g sz�ma

Magyarorsz�gon a 20. sz�zad hajnal�n csaknem 19 milli� ember �lt; a Horv�t�Szlav�norsz�g n�lk�li orsz�g hat�rai k�z�tt pedig mintegy 17 milli�. Az Osztr�k�Magyar Monarchia legn�pesebb orsz�ga volt. A 41 milli�s birodalom n�pess�g�nek k�zel 40%-a �lt t�rt�neti hat�raink k�z�tt. A hazai n�psz�ml�l�sok adatai szerint 1900 �s 1910 k�z�tt 1,4 milli�val n�vekedett az orsz�g n�pess�g�nek sz�ma (Horv�t�Szlav�norsz�g n�lk�l), azaz mintegy 8,5%-kal. Az 1900 �s 1910 k�z�tti �venk�nti �tlagos n�pess�gn�veked�s nagys�grendj�t�l (1,05%) az elk�vetkezend� �vtizedekben messze elmaradtunk.

1. t�bl�zat. Magyarorsz�g n�pess�ge az I. vil�gh�bor� el�tt (1000 f�)
�v A n�pess�g sz�ma Az el�z� n�psz�ml�l�s %-�ban T�nyleges szaporulat
Magyarorsz�g
1890 15�261,8 110,3 1427,9
1900 16�838,2 110,3 1576,4
1910 18�264,5 108,5 1426,3
Horv�t-Szlav�norsz�ggal egy�tt
1890 17�463,7 111,0 1725,3
1900 19�254,5 110,3 1790,7
1910 20�886,5 108,5 1631,4

Magyarorsz�g t�rt�neti ter�let�nek n�pess�ggyarapod�s�t a 19. sz�zad utols� �s a 20. sz�zad els� k�t �vtized�ben a viszonylag magas term�szetes szaporulat id�zte el�, amelyet azonban cs�kkentett a kiv�ndorl�s. A hal�loz�sok sz�m�t �s ar�ny�t meghalad� gyermeksz�let�s � enyh�n cs�kken� tendenci�ja ellen�re is � biztos�totta a term�szetes n�pess�gn�veked�s kedvez� nagys�g�t �s ar�ny�t. A n�i term�kenys�g �s a haland�s�g le�rt alakul�sa, az �n. demogr�fiai �tmenet (transitio) jellemezte a n�pess�grobban�s korszak�t. Magyarorsz�gon ez az id�szak Eur�pa m�s �llamaihoz viszony�tva r�videbb �s szer�nyebb nagys�g� volt.

A trianoni b�kedikt�tum k�vetkezt�ben Magyarorsz�g ter�let�nek k�tharmad�t �s n�pess�g�nek t�bbs�g�t � 10 milli� f�t � elvesztette; az 1920-as n�psz�ml�l�s szerint 18,3 milli�r�l 7,9 milli�ra olvadt az orsz�g lakoss�ga. Megeml�tend� azonban, hogy ebben a n�pess�gcs�kken�sben nem elhanyagolhat� a h�bor�s, a katonai vesztes�g, a h�bor� id�tartama alatti sz�let�skies�s, de az �jonnan alakult �llamokb�l Magyarorsz�gra v�ndorl�k, menek�l�k sz�ma sem. Az orsz�g mai ter�let�re sz�m�tott �s t�nylegesen megsz�ml�lt n�pess�g {II-148.} 1900 �s 1995 k�z�tt mintegy fel�vel (48,99%-kal) n�vekedett.

2. t�bl�zat. A n�pess�g sz�ma az orsz�g mai ter�let�n, 1900�1996
�v A n�pess�g sz�ma T�nyleges
szaporod�s,
fogy�s
�tlagos
�venk�nti
szaporod�s,
fogy�s (%)
(1000 f�) az el�z�
n�psz�ml�l�shoz
viszony�tva
(%) (1000 f�)
1900 6�854,4 113,2 794,4 1,25
1910 7�612,1 111,1 757,7 1,05
1920 7�986,9 104,9 374,8 0,48
1930 8�685,1 108,7 698,2 0,84
1941 9�316,1 107,3 630,9 0,70
1949 9�204,8 98,8 −111,3 −0,15
1960 9�961,0 108,2 756,2 0,72
1970 10�322,1 103,6 361,1 0,36
1980 10�709,5 103,8 387,4 0,37
1990 10�374,8 96,9 −334,6 −0,32
1996 10�212,3 98,4 −162,5 −0,26

A n�pess�g sz�m�nak id�rend szerinti alakul�sa azonban igen v�ltozatos k�pet mutat.

Az 1920-as �vet k�vet� szer�nyebb n�pess�gn�veked�s els�sorban az egyre jobban feler�s�d� sz�let�skorl�toz�sra vezethet� vissza, b�r megeml�tend�, hogy a csecsem�- �s gyermekhaland�s�g javul�sa kedvez�bb� v�ltoztatta a hal�loz�si ar�nyokat. Az 1949. �vi adatok �rz�keltetik a politikai �s vall�si �ld�z�s �ldozatainak, az elhalt hadifoglyok �s munk�ra elhurcoltak t�meg�nek nagys�g�t, a n�met nemzetis�g�ek jelent�s h�nyad�nak kitelep�t�s�t, a k�rnyez� orsz�gokkal folytatott lakoss�gcser�ket. Az utols� h�rom �s f�l �vtizedben ugyan hull�mz� volt a n�i term�kenys�g, de trendj�ben cs�kken� ir�nyzat� volt, s a haland�s�g m�rt�ke � viszonylag igen kor�n � Eur�pa n�pess�get cs�kkent� orsz�gai k�z� sorolta haz�nkat, felmutatva m�g a demogr�fiai �tmenet m�sodik korszak�nak egy�b jellemz�it is, �gy a h�zass�gk�t�sek sz�m�nak �s ar�ny�nak cs�kken�s�t, a n�pess�g kor�sszet�tel�nek torzul�s�t, az id�skor�ak sz�m�nak jelent�s emelked�s�t, valamint a k�z�pkor� f�rfiak haland�s�g�nak roml�s�t, a csal�d � mint t�rsadalmi meghat�roz� mikrok�z�ss�g � �rt�keinek devalv�l�d�s�t.

N�ps�r�s�g

Az egys�gnyi ter�leten � rendszerint egy n�gyzetkilom�teren � �l� n�pess�g �tlagos sz�ma, azaz a n�ps�r�s�g, sokf�le t�nyez� k�lcs�nhat�sak�nt jelzi az orsz�g term�szeti viszonyait, gazdas�gi, t�rsadalmi fejletts�g�nek szintj�t, de a telep�l�sek, kisebb-nagyobb f�ldrajzi �s k�zigazgat�si egys�gek infrastruktur�lis ell�t�s�t, fejleszt�s�t meghat�roz� mutat�sz�m is.

Haz�nk 1900. �vi �tlagos n�ps�r�s�ge (74 f�/km2) m�g agr�rjelleg�t �rz�keltette. A n�ps�r�s�g r�gi�nk�nt �s megy�nk�nt igen sz�les hat�rok k�z�tt ingadozott. Csongr�d megy�ben volt a legnagyobb (98 f�/km2) az orsz�g keleti fel�ben, Erd�lyben �s az �szak�keleti hat�r menti megy�kben a legalacsonyabb. Siker�lt teh�t a k�t �vsz�zaddal kor�bban, a t�r�k h�bor�kban eln�ptelenedett Alf�ldet �jra ben�pes�teni �s magasabbra emelni �tlagos n�ps�r�s�g�t, mint a Dun�nt�lnak. S�r�bb �s ritk�n lakott ter�letek azonban m�g a mikrom�ret� r�gi�kban is v�ltogatt�k egym�st. A Fert� t� nyugati partj�n p�ld�ul 80�100 f�/km2, keleti r�sz�n 20 f�/km2 volt a n�ps�r�s�g.

1. ábra. A népsûrûség 1870-ben (az 1980. évi járáshatárok között)

1. �bra. A n�ps�r�s�g 1870-ben (az 1980. �vi j�r�shat�rok k�z�tt)

2. ábra. A népsûrûség 1980-ban (az 1980. évi járáshatárok között)

2. �bra. A n�ps�r�s�g 1980-ban (az 1980. �vi j�r�shat�rok k�z�tt)

A 20. sz�zad els� �vtizedeiben v�rosaink n�ps�r�s�ge l�tv�nyosan n�vekedett, a v�ndorl� n�pess�g azonban a v�ros k�rny�ki �vezetek n�ps�r�s�g�t is n�velte. Alf�ldi mez�v�rosainkban a tany�sod�s feler�s�d�se f�k�nt a k�lter�letek n�ps�r�s�g�t gyarap�totta.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt az orsz�g n�ps�r�s�ge mintegy negyed�vel emelkedett (1949-ben 99 f�/km2). Eur�p�ban nyolc orsz�g n�ps�r�s�ge volt nagyobb, mint Magyarorsz�g�. A lezajlott er�teljes ipari, termel�si koncentr�ci�, a mez�gazdas�g kollektiviz�l�sa, nagy�zemes�t�se kett�s folyamatot ind�tott el. Egyr�szt jelent�sen megn�velte az ipari r�gi�k, megy�k � Kom�rom, Pest, Borsod-Aba�j-Zempl�n, ezen bel�l is els�sorban n�h�ny mikror�gi�, �zd, Miskolc stb. � n�ps�r�s�g�t. M�sr�szt cs�kkentette az agr�rr�gi�k � B�k�s, Szolnok, Csongr�d megye n�ps�r�s�g�t. Ez a v�ltoz�s egy�tt j�rt a falvak, k�l�n�sen az apr�falvas t�jak n�ps�r�s�g�nek hanyatl�s�val.

Az orsz�g n�ps�r�s�ge az 1980-as �vet k�vet�en cs�kkent (1980-ban 115 f�/km2). Jellemz�, hogy a legs�r�bb �s legritk�bb n�ps�r�s�g k�l�nb�zete k�tszeres�re emelkedett. (Pest megye 115, Somogy megye 56 f�/km2.)

A n�ps�r�s�g v�ltoz�sa mag�val hozta {II-151.} a n�pess�g ter�leti koncentr�ci�j�t: a k�zs�gekben �l� lakoss�g sz�m�nak cs�kken�s�t, a budapesti �s v�rosi n�pess�g sz�m�nak n�veked�s�t eredm�nyezte. A n�pess�g ter�leti koncentr�ci�j�t j�l �rz�kelteti, hogy 1990-ben az orsz�g minden �t�dik lakosa Budapesten �lt, 42 sz�zal�ka pedig vid�ki v�rosokban.

A sz�zadfordul� �s a II. vil�gh�bor� ut�ni bels� v�ndorl�s, valamint a v�rosi rang� telep�l�sek sz�m�nak gyarapod�sa id�zte el� az el�z�ekben r�szletezett ar�nyv�ltoz�st, azzal a kieg�sz�t�ssel, hogy az apr�falvak, a kistelep�l�sek (1000 lakosig) n�pess�gsz�ma er�teljesebben cs�kkent, mint a nagyobb k�zs�gek�.

3. t�bl�zat. A v�rosi �s a falusi n�pess�g ar�nya, 1900�1990 (%)
�v Budapest Vid�ki v�rosok K�zs�gek
1900 11,6 14,6 73,8
1930 16,6 19,6 63,8
1941 18,4 20,2 61,4
1949 17,3 19,5 63,2
1960 18,1 21,6 60,3
1970 18,8 26,4 54,8
1980 19,2 34,4 46,4
1990 19,4 42,4 38,2

A II. vil�gh�bor�t k�vet�en majdnem minden �vtizedben ugyanazokon a t�jakon s�r�s�d�tt a n�pess�g az ipartelep�t�snek, a foglalkoz�si �trendez�d�st kiv�lt� v�ndorl�soknak k�sz�nhet�en.

A n�pess�g nem, kor �s csal�di �llapot szerinti �sszet�tele

A n�pess�g nemek szerinti ar�ny�t egyr�szt biol�giai t�nyez�k, m�sr�szt politikai, gazdas�gi, demogr�fiai �s szoci�lis folyamatok hat�rolj�k be. �tlagosan 100 le�nygyermek sz�let�s�re 106 fi� jut. Az �letkor el�rehaladt�val a nemek k�z�tti egyens�ly kiegyenl�t�dik, majd id�sebb korban a n�k jav�ra ism�t megv�ltozik. A f�rfiak magasabb haland�s�ga az id�sebb kor�ak k�z�tt n�t�bbletet id�z el�.

A n�pess�g nemenk�nti ter�leti megoszl�s�t els�sorban a v�ndorl�s alak�tja �t. A f�rfi munkaer�t foglalkoztat� telep�l�sek, t�jak ter�let�n term�szetesen f�rfit�bblet alakul ki. 1970-ben p�ld�ul Borsod-Aba�j-Zempl�n, Fej�r, Kom�rom, Veszpr�m �s Pest megy�ben a f�rfiak sz�ma az ott �l� n�k�n�l az orsz�gos ar�nyn�l magasabb volt. A f�rfi munkaer�t kibocs�t� megy�kben azonban �ppen ford�tva, t�bb a n� �s kevesebb a f�rfi, mint p�ld�ul Csongr�d, Hajd�-Bihar, Heves, Somogy, Szabolcs-Szatm�r megy�ben.

A hadi esem�nyek is eltorz�thatj�k a nemek ar�ny�t, a fiatalabb korcsoportokban nagyobb a n�k sz�ma, mint a f�rfiak�. 1949-ben p�ld�ul 1000 f�rfira 1081 n� jutott. Megjegyzend� azonban, hogy demogr�fiai t�nyez�kre visszavezethet�en 1994-ben is ugyanilyen volt a nemek ar�nya. Az orsz�g mai ter�let�re sz�m�tva egy �vsz�zad alatt igen t�g �rt�kek k�z�tt hull�mzott a nemek ar�nya, de mindig n�t�bblet alakult ki.

4. t�bl�zat. A n�pess�g nemek szerinti ar�nya, 1900�1996
�v 1000 f�rfira jut� n�
1900 1005
1910 1007
1920 1062
1930 1044
1941 1043
1949 1081
1960 1073
1970 1063
1980 1064
1990 1081
1996 1091

A n�pess�g kor szerinti �sszet�tel�t egyr�szt demogr�fiai folyamatok, m�sr�szt {II-152.} gazdas�gi, szoci�lis t�nyez�k alak�tj�k ki. A magas term�kenys�g �s a magas haland�s�g n�veli a gyermekkor�ak � a 15 �ven aluliak � �s zsugor�tja az id�sebbek � a 60 �vn�l �regebbek � ar�ny�t. Az ilyen fiatal t�rsadalmakban 30�40% a 14 �ven aluli n�pess�g h�nyada, a 60 �ven fel�liek� pedig 6�8% k�r�l ingadozik. Ha a term�kenys�g hanyatlik �s a haland�s�g cs�kken, akkor megn�vekszik az id�sebbek ar�nya, s a t�rsadalom „el�regszik”. A mai Magyarorsz�g ter�let�re sz�m�tva 1900-ban 34,8, 1990-ben 19,3% volt a 14 �ven aluli n�pess�g ar�nya, �s 7,7, illetve 21,8% volt a 60 �ven fel�li n�pess�g�. A k�z�pkor�ak ar�nya sokkal kisebb hat�rok k�z�tt ingadozott. A demogr�fiai t�nyez�k�n k�v�l a hadi esem�nyek, tov�bb� orsz�gos �s ter�leti viszonylatban a v�ndorl�s is m�dos�thatja a t�rsadalom � f�k�nt a f�rfiak � kor szerinti �sszet�tel�t. A v�ndorl�k ugyanis els�sorban a fiatalabb koroszt�ly�ak k�z�l ker�lnek ki.

5. t�bl�zat. A n�pess�g megoszl�sa nagyobb korcsoportok szerint,
1900�1996 (%)
�v 0�14 15�39 40�59 60-
�ves korcsoport
1900 34,9 38,7 18,9 7,5
1910 34,8 38,6 18,7 8,0
1920 30,6 41,2 19,1 9,0
1930 27,5 42,6 20,1 9,8
1941 26,0 40,6 22,7 10,7
1949 24,9 38,8 24,7 11,7
1960 25,4 36,8 24,1 13,8
1970 21,1 37,0 24,8 17,0
1980 21,9 35,8 25,3 17,1
1990 20,5 35,5 25,0 18,9
1996 18,0 35,6 27,0 19,4

Az 1900. �s az 1990. �vi kormegoszl�s szok�sos diagramja, az �n. korfa, �rz�kelteti a hazai n�pess�g egy �vsz�zad alatt bek�vetkezett kor�sszet�tel�nek gy�keres v�ltoz�s�t. Megfigyelhet� a diagram alj�nak besz�k�l�se, a fiatalabb koroszt�lyok ar�ny�nak cs�kken�se, �s a diagram fels� r�sz�nek megduzzad�sa, azaz a t�rsadalom el�reged�se.

Haz�nk hossz� �vsz�zadokon kereszt�l azon eur�pai orsz�gok k�z� tartozott, ahol igen gyakori volt a h�zass�gk�t�s �s viszonylag fiatal �letkorban k�t�ttek h�zass�got. A magyar t�rsadalom csal�dcentrikus k�z�ss�g volt. Egy �vsz�zad alatt (egyr�szt az oktat�si rendszer fejl�d�s�nek k�sz�nhet�en, m�sr�szt a p�lyakezd�s, a csal�dalap�t�s egyre nehezebb gazdas�gi felt�telei miatt) cs�kkent {II-153.} a h�zass�gk�t�sek gyakoris�ga �s kitol�dott az �tlagos h�zass�gk�t�si kor, viszont sokszoros�ra emelkedett az elv�ltak ar�nya. A t�rsadalmi �s jogi norm�k �talakul�sa, a n�k t�rsadalmi helyzet�nek alapvet� m�dosul�sa alak�totta ki ezt a folyamatot. Megeml�tend�, hogy haz�nk a v�l�sok sz�ma �s ar�nya tekintet�ben eur�pai viszonylatban is igen kiemelked� helyre ker�lt. A meg�zvegy�l�s nemek szerint viszont k�l�nb�z�k�ppen alakult. Az �zvegy f�rfiak ar�nya egyre kisebb, ellenben az �zvegy n�k� egyre nagyobb lett. Ezt a rel�ci�t a hal�loz�si viszonyok nemenk�nti k�l�nbs�ge, valamint a f�rfiak nagyobb m�rv� �jrah�zasod�si k�szs�ge alak�totta ki. Egy �vsz�zad alatt a mindk�t nembeli h�zasok ar�nya 8�10% k�z�tt hull�mzott.

6. t�bl�zat. A 15 �ves �s id�sebb n�pess�g csal�di �llapot szerinti �sszet�tele, 1900�1996 (%)
�v N�tlen,
hajadon
H�zas �zvegy Elv�lt
f�rfiak
1900 33,8 61,8 4,3 0,1
1910 33,4 61,8 4,5 0,3
1920 34,7 60,3 4,6 0,4
1930 34,1 61,2 4,1 0,6
1941 32,5 62,5 4,2 0,8
1949 30,6 64,5 4,0 0,9
1960 23,7 71,5 3,4 1,4
1970 24,7 69,9 3,2 2,2
1980 22,0 70,8 3,5 3,7
1990 25,1 64,6 3,9 6,4
1996 29,7 59,2 3,9 7,2
n�k
1900 24,3 61,6 13,8 0,3
1910 24,3 61,7 13,5 0,5
1920 27,3 56,8 15,2 0,7
1930 26,4 57,8 14,6 1,2
1941 24,7 59,3 14,6 1,4
1949 22,7 59,1 16,6 1,6
1960 17,3 64,4 15,7 2,6
1970 17,2 63,8 15,2 3,8
1980 13,8 64,3 16,3 5,6
1990 15,9 58,1 17,8 8,2
1996 19,7 52,9 18,1 9,3
7. t�bl�zat. A h�zass�gok m�rlege, 1921�1995
�v Megk�t�tt
h�zass�gok
sz�ma
Hal�l miatt
megsz�nt
h�zass�gok
sz�ma
V�l�s miatt
megsz�nt
h�zass�gok
sz�ma
A h�zass�gok
t�bblete,
illetve hi�nya
1921 93�310 45�506 6188 41�616
1930 77�907 44�337 5�495 28�075
1949 107�820 42�417 12�556 52�847
1960 88�566 47�046 16�590 24�930
1970 96�612 58�014 22�841 15�757
1980 80�331 70�424 27�797 −17�890
1985 73�238 68�232 29�309 −24�303
1990 66�405 64�929 24�888 −23�412
1995 53�463 62�154 24�857 −33�548

Kiemelend�, hogy a h�zass�gok m�rlege � a megk�t�tt �s hal�l vagy v�l�s miatt megsz�nt h�zass�gok egyenlege � 1980 �ta folyamatosan, minden �vben negat�v, jelezve, hogy a h�zass�gi �letforma kisebb v�ls�gperi�dusa alakult ki.

Anyanyelv, nemzetis�g alakul�sa

A t�rt�neti Magyarorsz�g vegyes anyanyelv�, nemzetis�g� orsz�g volt. Ezer �ves t�rt�nelm�nk szomor� sorsfordul�i els�sorban a magyar etnikumot s�jtott�k �s j�r�szt ennek tudhat� be, hogy hossz� �vsz�zadok ut�n csak a 20. sz�zad elej�n haladta meg a magyar anyanyelv�ek ar�nya az orsz�g n�pess�g�nek fel�t (51,4%). A hazai n�psz�ml�l�sokra alapozott nemzetis�gi statisztik�k az etnikai hovatartoz�st mindig az anyanyelv alapj�n b�r�lt�k el, tudakolv�n m�g a besz�lt nyelvet, nyelveket. A nemzetis�gi statisztikai adatok objektivit�s�t minden orsz�gban, �gy Magyar-orsz�gon is k�t t�nyez� torz�thatja: egyr�szt a statisztikai adatgy�jt� szervezet ideol�giai, politikai okokra visszavezethet� t�nyked�se, m�sr�szt a megsz�ml�lt egy�n nemzeti identit�studat�t meghat�roz�, vagy �ppen labiliss� tev� politikai, szoci�lis �s egy�b faktorok. Az ut�bbiak, a term�szetes asszimil�ci� (vegyes h�zass�g), a gazdas�gi, t�rsadalmi poz�ci� vesz�lyeztetetts�g�nek f�lelme stb., er�szakos, tudatos nacionalista tartalm� sz�nd�kok n�lk�l is m�dos�thatj�k az orsz�g etnikai strukt�r�j�t. A torz�t� t�nyez�k nagys�grendj�t igen neh�z meghat�rozni. Mindezt szem el�tt tartva megjegyezz�k, hogy az 1910. �vi hazai nemzetis�gi statisztikai adatfelv�tel feltehet�en a magyars�g t�bbs�gi ar�ny�nak n�veked�s�t k�v�nta bizony�tani, de azt is kiemelj�k, hogy a trianoni b�keszerz�d�st k�vet�en a szomsz�dos �llamok nemzetis�gi statisztikai adatszolg�ltat�s�nak objektivit�sa is olykor igen k�ts�ges.

8. t�bl�zat. A n�pess�g sz�ma anyanyelv szerint (Horv�t-Szlav�norsz�g n�lk�l), 1900, 1910
Anyanyelv A n�pess�g N�veked�s,
cs�kken�s
(%)
sz�ma (1000 f�) megoszl�sa %-ban
1900 1910 1900 1910
Magyar 8�651,5 9�944,6 51,4 54,4 14,9
Rom�n 2�798,6 2�948,2 16,6 16,1 5,3
Szlov�k 2�002,2 1�946,4 11,9 10,7 −2,8
N�met 1�999,1 1�903,4 11,9 10,4 −4,8
Szerb 437,7 461,5 2,6 2,5 5,4
Rut�n 424,8 464,3 2,5 2,5 9,3
Horv�t 191,4 194,8 1,1 1,1 1,8
Cig�ny 54,4 108,8 0,3 0,6 100,0
Vend 79,1 77,4 0,5 0,4 −2,1
Egy�b, ism. 199,2 215,1 1,2 1,3 7,9
Egy�tt 16�838,3 18�264,5 100,0 100,0 8,5

A 20. sz�zad hajnal�n t�bb mint nyolc �s f�l milli� magyar anyanyelv� lakost sz�ml�ltak meg Magyarorsz�gon, �s mintegy h�tmilli� rom�n, szlov�k �s n�met anyanyelv� honpolg�rt. A szerb, a rut�n, a horv�t, a vend, a cig�ny �s az egy�b nemzetis�gek ar�nya egy�ttesen sem �rte el a t�z sz�zal�kot. 1900�1910 {II-154.} k�z�tt csak a szlov�k, a n�met �s a vend anyanyelv� n�pess�g fogyatkozott meg, feltehet�en kiv�ndorl�suknak betudhat�an. A magyar, rut�n �s a szerb anyanyelv�ek sz�ma n�vekedett a leger�teljesebben, 5�15%-kal. A cig�ny anyanyelv�ek sz�ma azonban egy �vtized alatt k�zel k�tszeres�re n�tt. A nemzetis�gek sz�m�nak elt�r� n�veked�s�t, illetve fogy�s�t a kiv�ndorl�son k�v�l a term�szetes szaporod�s k�l�nbs�ge is megszabta.

9. t�bl�zat. A n�pess�g megoszl�sa anyanyelv szerint az orsz�g mai ter�let�re vet�tve, 1900�1990 (%)
�v Magyar Szlov�k Rom�n Horv�t Szerb Szlov�n N�met Cig�ny Egy�b
1900 85,9 2,8 0,4 1,0 0,4 0,1 8,8 0,1 0,5
1910 88,4 2,2 0,4 0,8 0,3 0,1 7,3 0,1 0,4
1920 89,6 1,8 0,3 0,7 0,2 0,1 6,9 0,1 0,3
1930 92,1 1,2 0,2 0,5 0,1 0,1 5,5 0,1 0,2
1941 92,9 0,8 0,2 0,4 0,1 0,1 5,1 0,2 0,2
1949 98,6 0,3 0,2 0,2 0,1 0,0 0,2 0,2 0,2
1960 98,2 0,3 0,2 0,3 0,0 0,0 0,5 0,3 0,2
1970 98,5 0,2 0,1 0,2 0,1 0,0 0,3 0,3 0,3
1980 98,8 0,1 0,1 0,2 0,0 0,0 0,3 0,3 0,2
1990 98,5 0,1 0,1 0,2 0,0 0,0 0,5 0,5 0,1

Magyarorsz�g nemzetis�geinek legnagyobb r�sze t�mb�kben �lt az orsz�ghat�rok ment�n �s ez a t�ny meghat�rozta az �szaki, keleti �s d�li megy�k nemzetis�gi strukt�r�j�t, Erd�ly legkeletibb v�rmegy�it (H�romsz�k �s Cs�k) kiv�ve, a magyar nemzetis�g� n�pess�g Zempl�n, Ung �s Bereg v�rmegy�t�l d�lnyugatra fekv� v�rmegy�kben, Somogyig �s Zal�ig terjed� r�gi�kban volt t�bbs�gben.

Trianon nemcsak az orsz�g ter�let�t csonk�totta meg, hanem az �j magyar �llam hat�rain k�v�l kisebbs�gi sorsra �t�lte a magyar anyanyelv� n�pess�g k�zel egyharmad�t. Az I. vil�gh�bor� ut�n, 1920-ban Magyarorsz�g a soknemzetis�g� orsz�gb�l mintegy 90%-ban magyar nemzetis�g� orsz�gg� v�lt. A korabeli, majd a II. vil�gh�bor�t k�s�r�, k�vet� nemzetis�gi strukt�r�t menek�l�sek, kiutas�t�sok, kitelep�t�sek, v�ndorl�sok, lakoss�gcser�k hat�rozt�k meg a term�szetes, a demogr�fiai folyamatokon k�v�l. Ezeknek a k�nyszer� n�pesed�si folyamatoknak � �s nem tagadhat� �, az asszimil�ci�nak is tulajdon�that�, {II-155.} hogy Magyarorsz�gon 1990-ben mind�ssze 1,5% a nem magyar anyanyelv�ek h�nyada.

A hazai nemzetis�gek �ltal�ban sz�tsz�rtan �lnek, a szlov�kok m�gis jelent�sebb sz�mban tal�lhat�k B�k�s megy�ben, a Dunazug r�gi�j�ban, a rom�n nemzetis�g�ek pedig Gyula, K�tegyh�za, K�r�sszak�l telep�l�seken, m�g a szerb etnikum Szentendr�n, Pom�zon, Moh�cson. Megeml�tend�, hogy a hazai nemzetis�gek sz�ma, egyes becsl�sek szerint nagyobb a hivatalos adatokn�l. A nemzetis�gi szervezetek, sz�vets�gek �s m�sok 80 ezer f�re becs�lik a szlov�k nemzetis�g� n�pess�g sz�m�t (1990-ben 12�745 f�t sz�ml�ltak meg), 15 ezer f�re a rom�n etnikumot (1990-ben 8730 rom�n anyanyelv�t �rtak �ssze), �s a n�met nemzetis�g�ek is t�bbre becs�lt�k l�tsz�mukat a hivatalos adatokn�l (1990-ben 37�511 n�met anyanyelv� lakost sz�ml�ltak meg). A cig�ny nemzetis�g�eken k�v�l a n�gy legnagyobb hazai nemzetis�g n�psz�ml�l�sonk�nti sz�m�nak v�ltoz�sa jelzi a kiv�ndorl�s, a lakoss�gcsere-egyezm�nyek hat�s�t, valamint a n�met etnikum� n�pess�g kitelep�t�s�t. Nem k�ts�ges, a sz�tsz�rtan �l� nemzetis�gek asszimil�ci�ja, valamint az 1949�1960 k�z�tti etnikai identit�studat fel�led�se is visszat�kr�z�dik a 10. t�bl�zat adataiban.

10.�t�bl�zat.�A�nemzetis�gek sz�m�nak alakul�sa a K�rp�t-medenc�ben, 1960, 1990 (1930=100,0)
Nemzetis�g 1960 1990
Magyar 112,7 121,6
N�met 36,8 22,6
Szlov�k 145,0 180,5
Rom�n 125,1 172,9
Horv�t 143,9 156,0
Szerb 136,8 144,6
Rut�n 150,0 184,9
Egy�b 116,8 136,5

A trianoni b�keszerz�d�st k�vet�en a magyar nemzetis�g�ek sz�ma a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�n, a K�rp�t-medenc�ben igen kedvez�tlen�l alakult. A n�met nemzetis�g�eket kiv�ve a magyar etnikum sz�ma n�vekedett a legkisebb m�rt�kben. Ennek oka az ir�ny�tott v�ndorl�s (Erd�ly), a magyar nemzetis�g�ek h�tr�nyos helyzete, s�t olykor leplezetlen elnyom�sa, a kisebbs�gben �l� magyars�g term�szetes szaporulat�nak cs�kken�se a t�bbs�gi etnikumokhoz viszony�tva.

11. t�bl�zat. A t�bbs�gi etnikum �s a magyar nemzetis�g�ek ar�nya, 1910�1990 (%)
�v Szlov�ki�ban Erd�lyben Horv�torsz�gban Vajdas�gban K�rp�talj�n
Szlov�kok Magyarok Rom�nok Magyarok Horv�tok Magyarok Szerbek Magyarok Ruszinok Magyarok
1910 57,5 30,3 53,8 31,6 60,9 5,4 29,0 32,0 55,6 30,7
1930 71,2 17,6 58,3 26,7 70,8 2,3 36,6 27,9 63,0 15,4
1960 85,3 12,4 65,3 25,9 80,3 1,6 54,8 23,9 77,0 15,0
1990 85,6 10,8 73,6 20,7 78,4 0,1 57,2 16,9 78,0 12,4

M�g 1930-ban a K�rp�t-medenc�ben sz�z magyar nemzetis�g� lakosra 118,4 nem magyar nemzetis�g� lakos jutott, 1960-ban ez az ar�ny m�r 126,4, 1990-re pedig folyamatosan n�vekedve 145,2-re emelkedett. Mindezek term�szetes k�vetkezm�nye, hogy a k�rnyez� orsz�gokban �l� magyar kisebbs�gek ar�nya 1910-t�l kezd�d�en fokozatosan cs�kkent, azaz a t�bbs�gi etnikum ar�nya egyre er�teljesebb� v�lt.

Vall�si, felekezeti �sszet�tel

Magyarorsz�g n�pess�ge a 20. sz�zad els� �vtized�ben hat nagyobb vall�shoz, felekezethez tartoz�nak vallotta mag�t. A vall�si, felekezeti megoszl�st j�r�szt a {II-156.} t�rt�neti, nemzetis�gi hovatartoz�s hat�rozta meg. A t�rt�neti orsz�gter�leten a lakoss�g k�zel fele (48%-a) katolikus vall�s� volt. Ar�nyaik szerint ut�nuk a reform�tusok, a g�r�gkeleti, a g�r�g katolikus, az evang�likus, a zsid� vall�s�ak k�vetkeztek. Az unit�rius, az egy�b, a hitfelekezet n�lk�li n�pess�g ar�nya egy�ttv�ve sem tett ki egy sz�zal�kot.

A n�pess�g vall�si megoszl�s�nak ter�leti k�pe igen v�ltozatos volt. Ha 1900-ban a Tisza foly� vonal�t �szak�d�li ir�nyban meghosszabb�tjuk, akkor a nyugatra fekv� megy�kben a katolikusok voltak t�bbs�gben. (Zala megy�ben p�ld�ul 90% volt az ar�nyuk.) A reform�tus hit�ek a tisz�nt�li ter�leteken � Hajd�, Bihar, Szatm�r, Szabolcs megy�ben �s a J�szs�gban � 30�50%-os ar�nyt �rtek el. Az erd�lyi Marostorda, Udvarhely �s H�romsz�k megy�k ter�let�n is koncentr�l�dott a reform�tus hit� lakoss�g. A g�r�gkeleti hit� n�pess�g els�sorban Erd�ly d�li r�gi�j�ban telepedett meg, Krass�, Toront�l megy�ig h�z�dva. A g�r�g katolikusok az �szak�keleti K�rp�tokban, S�ros megy�t�l d�lre, a hat�r menti megy�kben t�m�r�ltek. Az evang�likusok els�sorban Lipt�, Z�lyom, G�m�r �s B�k�s megy�ben koncentr�l�dtak, valamint Brass� �s Szeben ter�let�n. A zsid� vall�s�ak legmagasabb ar�nya Ung, M�ramaros, Bereg, valamint Pozsony �s Nyitra megy�ben mutathat� ki. V�rosaink n�pess�g�nek vall�si strukt�r�ja igen sz�les hat�rok k�z�tt mozgott. Kiemelend�, hogy a reform�tus vall�s� lakoss�g 22, a r�mai katolikusok 18, az evang�likusok 15, a g�r�gkeleti �s a g�r�g katolikus hit� n�pess�g mintegy hat sz�zal�ka volt v�rosi lakos, m�g a zsid�s�gnak 45%-a.

12. t�bl�zat. A n�pess�g sz�ma �s ar�nya vall�s szerint, 1900, 1910 (A t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�n)
Vall�s A n�pess�g
sz�ma
1910
A n�veked�s
ar�nya %
1910/1900
A megoszl�s %
1900 1910
R�mai katolikus 8�198�497 9,9 48,7 49,3
G�r�g katolikus 1�841�272 9,1 10,9 11,0
G�r�gkeleti 2�199�195 6,1 13,1 12,8
Evang�likus 1�258�860 3,8 7,5 7,2
Reform�tus 2�427�232 7,3 14,4 14,3
Unit�rius 68�551 8,3 0,4 0,4
Zsid� 831�162 9,6 4,9 5,0
Egy�b 13�486 26,5 0,1 0,0
Egy�tt 16�838�255 8,5 100,0 100,0

Amint m�r eml�tett�k, �s amint azt az al�bbi adatok is igazolj�k, a nemzetis�g, az anyanyelv jelent�s m�rt�kben meghat�rozta a vall�si hovatartoz�st.

A t�rt�neti Magyarorsz�g ter�let�n a 20. sz�zad els� �vtized�ben a n�pess�g vall�sonk�nti megoszl�sa csak kisebb m�rt�kben m�dosult, egyr�szt az elt�r� term�szetes szaporulat, m�sr�szt a kiv�ndorl�s k�vetkezt�ben. Az evang�likus �s g�r�gkeleti vall�s�ak �tlagn�l kisebb szaporulat�t els�sorban a tengerent�li kiv�ndorl�s id�zte el�.

Trianon egyr�szt drasztikusan cs�kkentette az egyes vall�sfelekezetekhez tartoz�k sz�m�t, m�sr�szt gy�keresen m�dos�totta a t�rt�nelmi Magyarorsz�gon kialakult vall�sok szerinti strukt�r�t. A II. vil�gh�bor�t k�s�r� v�ndorl�s, menek�l�s, a zsid�s�g �ld�z�se, irt�sa, a lakoss�gcsere, a n�metek kitelep�t�se pedig ism�t �trendezte az orsz�g vall�si k�p�t.

13. t�bl�zat. A n�pess�g sz�ma �s ar�nya vall�s szerint, 1920�1949
Vall�s A n�pess�g sz�ma
1920
A cs�kken�s %-a
1910 �s 1920 k�z�tt
A n�pess�g megoszl�sa %-ban
1920 1930 1941 1949
R�mai katolikus 5�102�466 −43,4 63,9 64,8 65,7 67,8
G�r�g katolikus 175�653 −91,3 2,2 2,3 2,5 2,7
G�r�gkeleti 50�917 97,8 0,6 0,5 0,4 0,4
Evang�likus 496�799 −62,0 6,2 6,1 6,0 5,2
Reform�tus 1�670�990 −35,8 20,9 20,9 20,8 21,9
Unit�rius 6�225 −91,6 0,1 0,1 0,1 0,1
Zsid� 473�329 −48,1 5,9 5,1 4,3 1,5
Egy�b 10�496 −38,5 0,2 0,2 0,2 0,4
Egy�tt 7�986�875 −56,3 100,0 100,0 100,0 100,0

{II-157.} Az 1949-es �vet k�vet�en a n�psz�ml�l�sok sor�n a hivatalos ideol�gia utas�t�s�nak megfelel�en nem tudakolt�k a n�pess�g vall�si hovatartoz�s�t.

Iskolai v�gzetts�g szintje

A gazdas�gi, t�rsadalmi fejl�d�s egyik kiemelked� t�nyez�je a n�pess�g iskol�zotts�g�nak, szakk�pzetts�g�nek, kultur�lts�g�nak folyamatos n�vel�se. A k�l�nf�le iskol�kba, f�iskol�kra, egyetemekre j�r�k sz�m�nak gyarapod�sa, az iskolai v�gbizony�tv�nyok, oklevelek, diplom�k sz�m�nak sokasod�sa a t�rsadalmi fejl�d�s z�loga.

A hazai 20. sz�zadi iskol�zotts�g szintj�t alapvet�en az 1868. �vi XXXVIII. 1. tc. �ltal�nos tank�telezetts�get elrendel� t�rv�ny alapozta meg, kimondva, hogy minden 6�11 �ves gyermek nyilv�nos iskol�ba j�rjon. Ezt k�vet�en pedig 12�14 �ves kor�ban a gazdas�gi ism�tl� iskol�ba. Ez az alapfok� elemi iskolai rendszer kib�v�lt a gazdas�gi ism�tl�iskol�k �s k�s�bb a n�gy �vfolyamos polg�ri iskol�k rendszer�vel.

A sz�zadfordul�n, az 1900/1901-es tan�vben 2,3 milli� gyermek vett r�szt az alapfok� oktat�sban �s m�g t�bb mint 50 ezren a polg�ri iskol�kat l�togatt�k. Az I. vil�gh�bor� kit�r�s�t megel�z� tan�vben (1913/1914) t�bb mint sz�zezerre n�vekedett a polg�ri iskolai tanul�k sz�ma. Az �llami, �nkorm�nyzati �s egyh�zi keretekben m�k�d� iskol�k sz�ma � bele�rtve a polg�ri iskol�kat is � 16�17 ezer k�z�tt volt. Az oktat�k sz�ma 1900 �s 1913 k�z�tt 30 ezerr�l 40 ezerre emelkedett. Az iskol�s gyermekek sz�m�nak n�veked�se egyr�szt demogr�fiai okokra vezethet� vissza, de a m�sf�l �vtized alatt megszervezett t�bb mint 1000 tanyai �s pusztai iskola is az �ltal�nos m�velts�g emelked�s�t, felt�teleit jav�totta. 1920-ban az alapfok� oktat�sban r�szt vev� gyermekek sz�ma haz�nk mai ter�let�re sz�m�tva 1,1�1,2 milli�t tett ki. Sz�muk 1938-ig 1�1,4 milli� k�z�tt ingadozott. Az �llamhat�rok megv�ltoz�s�nak betudhat�an 1940�1942-ben az alapfok� oktat�sban 1,9�2 milli� gyermek vett r�szt. A polg�ri iskol�kat l�togat� gyermekek sz�ma ezen bel�l 70�80 ezerr�l 170�200 ezerre emelkedett.

A II. vil�gh�bor�t k�vet�en napjainkig tan�venk�nt 1�1,3 milli� k�z�tt mozgott, 1986-t�l kezd�d�en viszont folyamatosan cs�kkent � 1,341 milli�r�l 1,016 milli�ra �, az alapfok� oktat�sban r�sztvev� gyermekek sz�ma.

Az alapfok� oktat�st befejez�, azaz az �ltal�nos iskola 8. oszt�ly�t kij�r� n�pess�g {II-158.} sz�ma az 1920-as �vhez viszony�tva napjainkig t�bb mint t�zszeres�re n�vekedett. Ennek az ar�nysz�mnak a m�rlegel�s�n�l azonban azt is szem el�tt kell tartani, hogy a 15 �vn�l id�sebb n�pess�g sz�ma 1920�1990 k�z�tt k�zel fel�vel (48,8%) szaporodott. Teh�t folyamatosan emelkedett a 15 �ven fel�li koroszt�lyban az �ltal�nos iskola nyolc oszt�ly�t befejez�k ar�nya.

14. t�bl�zat. A nyolc oszt�lyt v�gzett n�pess�g sz�ma �s ar�nya, 1920�1990
�v 1000 f� A 15 �ven fel�liek
sz�m�hoz
viszony�tva (%)
1920 618,5 11,2
1930 814,3 12,9
1941 1039,1 15,1
1949 1424,9 20,6
1960 2439,2 32,8
1970 4184,8 51,4
1980 5531,5 66,1
1990 6438,6 78,1

Az el�z� ar�nysz�mok azonban azt is tartalmazz�k, hogy a 20. sz�zad elej�n az id�sebb koroszt�lyokban m�g igen magas volt az �ltal�nos iskol�t be nem fejez�k, vagy csak n�h�ny oszt�ly�n t�ljutottak sz�ma. 1920-ban ugyanis a 60 �ven fel�liek, azaz m�g j�r�szt a n�piskolai t�rv�ny el�tt iskol�skor�nak min�s�ltek k�z�l 33% egyetlen oszt�lyt sem fejezett be, �s 33% csak hat oszt�lyt j�rt ki. A fiatalabb nemzed�kn�l ez az ar�ny m�r sokkal kedvez�bb volt. Az 50�59 �vesek k�z�l csak 25%, a 40�49 �vesek k�z�l pedig csak 15% tartozott az el�bb eml�tett els� csoportba.

Fokozatosan n�vekedett teh�t az orsz�gban az alapfok� oktat�st befejez�k sz�ma �s ar�nya. Ennek tulajdon�that�an m�g 1910-ben az �rni-olvasni nem tud�k sz�ma m�g meghaladta az egymilli�t, 1920-ban 850 ezer, 1930-ban 670 ezer, de m�g 1990-ben is 100 ezer analfab�ta �lt az orsz�gban, nagyr�szt a 60 �ven fel�liek korcsoportj�hoz tartoz�k. M�g napjainkban is nyugtalan�t� folyamatok figyelhet�k meg e ter�leten, az oktat�s �s az �ltal�nos m�velts�g biztat� jelei ellen�re. 1990-ben m�g jelent�s volt azoknak a sz�ma (mintegy 250 ezer f�), akik az el��rt korban nem kezdt�k el �s 16 �ves korukig nem fejezt�k be az �ltal�nos iskol�t. A 20. sz�zad elej�n az �rni-olvasni nem tud�k ar�nya nemcsak a n�pess�g �letkora szerint v�ltozott, hanem etnikai hovatartoz�sa szerint is. Ezt az 1900. �vi al�bbi ar�nyok is igazolj�k:

15. t�bl�zat. A 15 �vesn�l id�sebb, �rni-olvasni nem tud� n�pess�g ar�nya anyanyelv �s �letkor szerint 1900-ban (%)
Nemzetis�g Korcsoport
15�19 20�29 30�39 40�9 50�59 60�69 70�
Magyar 12,1 13,0 19,1 25,1 29,6 38,2 44,8
N�met 8,3 8,2 12,0 14,8 17,3 22,7 28,6
Szlov�k 18,2 19,8 25,7 33,5 41,9 56,1 66,5
Rom�n 59,0 60,5 68,8 75,8 81,2 87,4 91,8
Rut�n 68,2 75,1 83,4 86,6 90,2 94,7 95,8
Horv�t 15,8 18,5 26,0 32,2 40,1 58,4 68,5
Szerb 30,7 34,0 40,0 47,2 55,6 67,5 74,0
Egy�b 33,4 33,7 39,6 48,1 51,5 59,8 64,7
Egy�tt 25,1 28,2 38,1 46,1 52,9 61,2 67,0

{II-159.} A k�z�pfok� oktat�s szervezete, keretei �s c�lkit�z�sei a sz�zad folyam�n t�bbsz�r megv�ltoztak. 1950-ben a nyolcoszt�lyos gimn�ziumi rendszer kib�v�lt a n�gyoszt�lyos k�z�piskol�kkal, majd az �ltal�nos k�z�piskol�k kieg�sz�ltek a szakir�ny� k�zoktat�si int�zm�nyekkel, az ipari, mez�gazdas�gi �s k�zgazdas�gi technikumokkal. Ez ut�bbiak azonban a 1970-es �vekben fokozatosan megsz�ntek. A k�z�piskol�k hallgat�inak l�tsz�ma 1920�1990 k�z�tt t�bb mint n�gyszeres�re n�vekedett. 1990-ben m�r t�bb mint 290 ezer k�z�piskolai tanul�t regisztr�ltak az orsz�gban. Az 1920-as �vhez viszony�tva t�bb mint t�zszeres�re n�tt a k�z�piskolai tanulm�nyait befejez� n�pess�g sz�ma (el�rte a 2,3 milli� f�t). Kiemelend�, hogy a k�z�piskol�t v�gzett n�k ar�nya is t�bbsz�r�s�re emelkedett, �s 1980 ut�n m�r t�bb n� rendelkezett k�z�piskolai bizony�tv�nnyal mint f�rfi. A k�z�piskolai v�gzetts�ggel rendelkez� n�pess�g �vtizedenk�nti n�veked�se, kiv�ve az utols� �vtizedet, igen l�tv�nyos volt, olykor meghaladta a 90%-ot is.

16. t�bl�zat. A k�z�pfok� oktat�sban r�szes�ltek sz�ma, 1920�1990
�v K�z�piskolai
tanul�k
sz�ma
(1000 f�)
K�z�piskolai
v�gzetts�ggel
rendelkez�k
(1000 f�)
Ebb�l n�k
(%)
1920 70,6 209,9 20,2
1930 85,0 274,8 22,9
1941 119,3 266,4 19,2
1949 82,1 356,5 31,2
1960 155,5 615,5 38,0
1970 233,3 1176,9 45,7
1980 203,2 1866,5 50,4
1990 291,9 2267,0 54,1

Az egyetemi �s f�iskolai hallgat�k sz�ma az I. vil�gh�bor� kit�r�s�ig t�zezerr�l tizen�tezerre emelkedett, az 1915/16-os �s az 1916/17-es tan�vben er�teljesen megcsappant, majd ezt k�vet�en 1939-ig 13�20 ezer f� k�z�tt ingadozott. A II. vil�gh�bor� ut�n, k�l�n�sen az 1960-as �vekt�l sz�m�tva t�bbsz�r�s�re n�tt az egyetemi, f�iskolai hallgat�k l�tsz�ma, az 1995/96-os tan�vben k�zel 130 ezer f� volt. Alapvet�en megv�ltozott a f�iskolai �s az egyetemi hallgat�k tanulm�nyi ter�letek szerinti �sszet�tele is. Az 1930-as �vek elej�n a joghallgat�k ar�nya mintegy 30% k�r�l ingadozott, 1990-ben m�r csak 3,5%-ot tett ki. A m�szaki tanulm�nyokat folytat� hallgat�k ar�nya �ppen ellent�tesen alakult: 1990-ben k�zel minden negyedik fels�oktat�sban tanul� m�szaki tanulm�nyokat folytatott, m�g 1930-ban csak minden tizedik.

Az egyetemek �s f�iskol�k hallgat�i l�tsz�m�nak �s strukt�r�j�nak v�ltoz�sa jelzi az orsz�g gazdas�gi, m�szaki, t�rsadalmi �talakul�s�nak k�l�nf�le szakaszait, illetve a t�rsadalom elv�r�sait, j�v�r�l {II-160.} alkotott elk�pzel�seit. Ez �rz�kelteti a nemzed�kek kultur�lis, szoci�lis �s anyagi el�rehalad�s�t, t�rsadalmi mobilit�s�t is.

17. t�bl�zat. Az egyetemek �s f�iskol�k nappali tagozatos hallgat�inak sz�ma tanulm�nyi ter�letek szerint, 1910�1996 (1000 f�)
Tan�v �sszesen M�szaki Orvosi K�zgazdas�gi Jogi Pedag�giai Egy�b*
* mez�gazdas�gi, �llatorvosi, term�szettud., m�v�szeti
1910/11 14,0 1,7 2,9 � 6,0 1,3 2,1
1920/21 14,3 3,6 4,7 1,1 2,8 1,2 0,9
1930/31 16,1 1,5 2,4 1,5 5,4 2,7 2,6
1940/41 17,3 2,1 2,2 1,8 5,4 2,3 3,5
1950/51 26,5 7,1 4,7 2,0 1,3 5,0 6,4
1960/61 29,3 8,2 6,6 1,1 1,1 6,1 6,2
1970/71 53,8 19,5 7,4 4,0 1,8 10,2 10,9
1980/81 64,1 18,7 8,8 5,4 2,7 18,2 10,3
1990/91 76,6 18,1 9,1 7,2 3,6 23,2 15,4
1995/96 129,5 32,2 11,1 14,5 5,7 41,4 24,6

A 25 �ven fel�li n�pess�gben az egyetemet �s f�iskol�t v�gzettek ar�nya, a hallgat�i l�tsz�m n�veked�s�nek k�sz�nhet�en, egyre n�vekedett. E koroszt�lynak csaknem minden �t�dik tagja egyetemi, f�iskolai oklev�llel, diplom�val rendelkezik, m�g 1920-ban csak mintegy k�t sz�zal�ka. L�tsz�muk, k�l�n�sen az 1960-as �vekt�l, l�tv�nyosan n�vekedett, szembet�n� m�don a n�k� er�teljesebben mint a f�rfiak�.

18. t�bl�zat. A fels�fok� v�gzetts�ggel rendelkez�k sz�m�nak n�veked�se n�psz�ml�l�sonk�nt, a 25 �vn�l id�sebb n�pess�gben, 1920�1990 (%)
�v A fels�fok� iskolai v�gzetts�ggel rendelkez�k
ar�nya sz�m�nak n�veked�se
az el�z� n�psz�ml�l�s
�veihez viszony�tva
f�rfi n� �sszesen
1920 1,7 � � �
1930 1,8 17,2 74,7 21,0
1941 1,6 0,4 47,6 4,9
1949 1,7 3,2 30,7 6,9
1960 2,7 66,6 144,7 79,3
1970 4,2 51,6 122,5 67,3
1980 6,5 44,7 110,9 64,3
1990 10,1 33,3 86,4 53,5

Gazdas�gi, t�rsadalmi fejl�d�s�nk egy�rtelm�en megk�veteli a magasabb iskolai v�gzetts�g, a szakk�pzetts�g magasabb szintj�t. Ezt bizony�tja az a t�ny is, hogy az akt�v keres�k k�z�tt er�teljesen n�vekszik a magasabb iskolai v�gzetts�ggel rendelkez�k sz�ma �s ar�nya.

19. t�bl�zat. Az akt�v keres�k legmagasabb iskolai v�gzetts�g�nek megoszl�sa, 1920�1990
�v Akt�v keres�k
�sszesen
(1000 f�)
Ebb�l
az �ltal�nos iskola a k�z�pfok�
szakiskol�t,
szakmunk�s-
iskol�t
a k�z�piskol�t a f�iskol�t,
egyetemet
�5 6�7 8
oszt�ly�t
v�gezte el (%)
1920 3565,4 48,8 41,2 5,6 � 2,6 1,8
1930 3737,5 43,4 44,8 6,7 � 3,2 1,9
1949 4084,9 29,1 49,3 15,4 � 4,3 1,9
1960 4759,6 21,5 43,3 24,7 � 7,3 3,2
1970 4988,7 11,2 27,9 33,4 8,5 13,8 5,2
1980 5068,8 4,8 13,7 35,4 16,9 21,1 8,1
1990 4527,2 1,9 3,3 33,4 24,4 24,8 12,2

Keres�k, eltartottak, munkan�lk�liek

Az eltelt sz�z �v alatt haz�nk n�pess�g�nek gazdas�gi aktivit�sa t�bb t�nyez� hat�s�ra igen v�ltoz� nagys�g� �s ar�ny� volt. Akt�v keres�nek min�s�tj�k a nemzeti j�vedelem termel�s�ben k�zvetlen�l �s k�zvetve r�szt vev�ket, azaz az iparban, mez�gazdas�gban, kereskedelemben stb. dolgoz�kat, illetve az oktat�s, az eg�szs�g�gy, szolg�ltat�s, igazgat�s stb. foglalkoztatottjait. Az inakt�v keres� m�r nem vesz r�szt a nemzeti j�vedelem termel�s�ben, de a nemzeti j�vedelem �jraeloszt�sa sor�n j�vedelemhez jut, juttat�sban r�szes�l (nyugd�j, gyermekgondoz�si seg�ly, szoci�lis t�mogat�s {II-161.} stb.). Az eltartottak l�t�t az akt�v �s az inakt�v keres�k, tov�bb� az �llam, �nkorm�nyzat stb. biztos�tja.

Magyarorsz�g mai ter�let�re vet�tve 1900�1990 k�z�tt az akt�v keres�k sz�ma t�bb mint fel�vel n�tt meg (59,3%). Sz�muk 1980-ig folyamatosan emelkedett, kiv�ve a II. vil�gh�bor� k�vetkezm�nyeinek betudhat� 1941�1949. �vi id�szakot. 1980-ban volt a legnagyobb az akt�v keres�k sz�ma, 1900-hoz viszony�tva t�bb mint h�romnegyed�vel n�tt, ezt k�vet�en azonban egy �vtized alatt mintegy 10%-kal cs�kkent.

20. t�bl�zat. A n�pess�g gazdas�gi aktivit�sa, 1900�1990
�v Akt�v Inakt�v Eltartott
keres�
1000 f�
1900 2841,3 75,1 3938,0
1910 3052,9 87,8 4471,3
1920 3565,4 102,7 4318,8
1930 3737,5 175,7 4771,9
1941 4201,9 205,4 4908,8
1949 4084,9 254,8 4865,1
1960 4759,6 436,6 4764,8
1970 4988,7 1395,5 3937,9
1980 5068,8 2202,5 3438,1
1990 4527,2 2658,3 3063,2
1900=1,00
1910 1,07 1,17 1,14
1920 1,25 1,37 1,10
1930 1,32 2,34 1,21
1941 1,48 2,74 1,25
1949 1,43 3,39 1,24
1960 1,68 5,81 1,21
1970 1,76 18,50 1,00
1980 1,78 29,33 0,87
1990 1,59 35,40 0,78

Az inakt�v keres�k sz�ma kilenc �vtized alatt harminc�tsz�r�s�re szaporodott. Az 1960�1970 k�z�tti �vtizedben sz�muk h�romszoros�ra ugrott. A t�rsadalom kor�sszet�tel�nek v�ltoz�sa (�reged�s), a nyugd�jaz�si jogszab�lyok m�dosul�sa �s egy�b t�nyez�k id�zt�k el� ezt a v�ltoz�st.

Az eltartottak sz�ma 1900 �s 1941 k�z�tt mintegy negyed�vel n�vekedett, ezt k�vet�en azonban folyamatosan cs�kkent, 1970-ben 1,8 milli�val kevesebb eltartott �lt az orsz�gban, mint 1949-ben. Az eltartottak sz�m�nak apad�sa a gyermekkor�ak sz�m�nak cs�kken�s�vel magyar�zhat�. Egy �vsz�zad alatt teh�t mintegy �t�d�vel (22%) cs�kkent a n�pess�gen bel�l az eltartottak sz�ma.

Akt�v keres�k. Magyarorsz�g n�pess�g�nek gazdas�gi aktivit�s�t h�rom alapvet� folyamat jellemezte az eltelt egy �vsz�zad alatt: egyr�szt az akt�v keres�k ar�ny�nak viszonylag elfogadhat� hat�rok (40�48%) k�z�tti hull�mz�sa az orsz�g mai ter�let�n, m�sr�szt az inakt�v n�pess�g h�nyad�nak robban�sszer� emelked�se �s az eltartottak ar�ny�nak fel�re apad�sa.

21. t�bl�zat. A n�pess�g megoszl�sa gazdas�gi aktivit�s szerint az orsz�g mai ter�let�n, 1900�1990 (%)
�v Akt�v Inakt�v Eltartott
*1990-ben a munkan�lk�liek ar�nya 1,3% volt.
1900 41,5 1,1 57,4
1910 40,1 1,2 58,7
1920 44,6 1,3 54,1
1930 43,0 2,1 54,9
1941 45,1 2,2 52,7
1949 44,4 2,8 52,9
1960 47,8 4,4 47,8
1970 48,3 13,5 38,2
1980 47,3 20,6 32,1
1990* 43,6 25,6 29,5

A gazdas�gi aktivit�s alapvet� m�r�sz�ma, a gazdas�gi aktivit�s mutat�ja, az akt�v �s az inakt�v keres�k, valamint az eltartottak ar�ny�nak v�ltoz�s�t foglalja �ssze. A mutat� is �rz�kelteti a t�nyt, hogy az 1960 ut�ni id�szakban a nyugd�jasok, az �regek, a gyermekek, a szeg�nyek �s a munkan�lk�liek eltart�sa egyre nagyobb � nemcsak anyagi, hanem szoci�lis, mor�lis, oktat�si stb. � terhet r� az akt�van keres� n�pess�gre.

Az akt�v, inakt�v �s eltartott n�pess�gnek nemcsak sz�ma �s ar�nya m�dosult e sz�zad folyam�n, de nem �s kor szerinti �sszet�tele is. Az akt�v keres� n�k sz�ma 1930 ut�n gyorsabban n�vekedett, mint a gazdas�gilag akt�v f�rfiak�. Ebb�l k�vetkez�en a gazdas�gilag akt�v n�pess�gben a n�k h�nyada egyre emelkedett. Az akt�v keres� n�k sz�ma a 20. sz�zadban 2,8 szoros�ra n�tt, az I. vil�gh�bor� �s a gazdas�gi v�ls�g peri�dus�t, valamint az 1980 ut�ni id�szakot kiv�ve, folyamatosan.

{II-162.} Szembet�n�, hogy 1949 �s 1960 k�z�tt ugr�sszer�en n�tt a munk�t v�llal� n�k sz�ma (mintegy 40%-kal). Ebben a korszakban alakult ki a k�tkeres�s csal�d t�rsadalmi k�plete, a szolg�ltat�s, az igazgat�s feminiz�l�d�sa.

22. t�bl�zat. Az akt�v keres�k sz�m�nak alakul�sa nemenk�nt, 1900�1990
�v �sszesen F�rfi N� A nemek
ar�nya:
1000 f�rfira
jutott n�
1900=1,00
1900 1,00 1,00 1,00 336,1
1910 1,07 1,12 0,95 283,9
1920 1,29 1,18 1,49 424,1
1930 1,32 1,30 1,37 353,8
1941 1,48 1,44 1,60 374,7
1949 1,43 1,36 1,66 412,5
1960 1,68 1,44 2,37 551,1
1970 1,76 1,41 2,88 700,6
1980 1,78 1,35 3,08 768,1
1990 1,59 1,18 2,82 801,0

A gazdas�gilag akt�v f�rfiak �s n�k kor�sszet�tele is igen jellemz�en v�ltozott. A f�rfiak fiatalabb �s id�sebb korcsoportjaiban a II. vil�gh�bor� ut�n folyamatosan cs�kkent a gazdas�gilag akt�v popul�ci� ar�nya. Nyilv�nval�an az oktat�sban r�sztvev�k �s a nyugd�jba vonul�k sz�m�nak n�veked�se id�zte el� ezt a folyamatot. A 19 �ven aluli n�k korcsoportj�ban hasonl�k�ppen cs�kkent a gazdas�gilag akt�vak ar�nya, de a fiatal �s k�z�pkor� n�k ar�nya �lland�an emelkedett. Az 55 �vn�l korosabb n�k aktivit�si ar�nya ellenben drasztikusan cs�kkent.

23. t�bl�zat. A gazdas�gilag akt�v f�rfiak �s n�k ar�nya egyes korcsoportokban, 1949�1990 (%)
Korcsoport (�v) 1949 1970 1990
f�rfiak
15�19 63,6 45,8 34,7
20�24 92,6 91,5 85,7
55�59 88,4 84,4 61,0
60�64 80,7 43,7 3,8
65�69 72,8 24,6 1,7
n�k
15�19 52,7 49,0 31,4
20�24 45,0 66,1 59,1
45�49 27,0 64,0 82,1
50�54 25,4 56,6 66,8
55�59 26,7 29,2 5,6
60�64 25,8 17,1 1,6

Napjainkban a nyugd�jaz�si korhat�rt el�r� f�rfiak �s n�k igen kis h�nyada tartozik teh�t az akt�v keres�k kateg�ri�j�ba.

A magyar t�rsadalom akt�v keres�inek sz�ma �s �sszet�tele, tev�kenys�g�k jellege � fizikai, szellemi foglalkoz�s, �n�ll�, seg�t� csal�dtag � szerint is gy�keresen megv�ltozott a 20. sz�zadban.

24. t�bl�zat. Az akt�v keres�k sz�m�nak megoszl�sa, tev�kenys�g�k jellege szerint, 1900�1990 (%)
�v Fizikai Szellemi �n�ll�
seg�t�
csal�dtag
1900 55,0 3,9 41,1
1910 54,8 5,1 40,1
1920 51,9 6,2 41,9
1930 50,3 6,8 42,9
1941 50,7 7,0 42,3
1949 35,5 9,6 54,9
1960 59,4 17,2 23,4
1970 70,1 24,6 5,3
1980 66,3 29,7 4,0
1990 61,7 33,0 5,3

Ma Magyarorsz�gon minden harmadik dolgoz� szellemi foglalkoz�s� �s egy �vsz�zad alatt t�bb mint tizenh�romszoros�ra n�tt a szellemi foglalkoz�s�ak sz�ma. Szembet�n�, hogy a II. vil�gh�bor�t k�vet� f�ldreform jelent�sen megn�velte a seg�t� csal�dtagok sz�m�t, majd a termel�sz�vetkezetes�t�s k�zel {II-163.} fel�re apasztotta. Kiemelend�, hogy 1990-ben a mez�gazdas�gban dolgozott a legkevesebb seg�t� csal�dtag (38 ezer), mintegy 56 ezren az iparban, egy�b �gazatokban 68 ezren.

Inakt�v n�pess�g. Az inakt�v f�rfiak sz�ma 1990-ben 34-szer, az inakt�v n�k� 36-szor volt nagyobb, mint 1900-ban. 1960 ut�n az inakt�v f�rfiak �s n�k sz�ma is ugr�sszer�en n�vekedett. Egy �vtized alatt 1,8-szoros�ra, illetve 3,5-szeres�re.

A nemek ar�nya az inakt�v n�pess�gen bel�l hull�mszer�en mozgott. 1990-ben valamivel t�bb n� jutott 100 inakt�v f�rfira, mint 1900-ban. 1941-ben �rte el a g�rbe a m�lypontj�t, 100 inakt�v f�rfira 76 n� jutott.

25. t�bl�zat. Az inakt�v keres�k sz�m�nak alakul�sa nemenk�nt, 1900�1990
�v �sszesen F�rfi N� A nemek
ar�nya:
100 f�rfira
jutott n�
1900=1,00
1900 1,00 1,00 1,00 156
1910 1,17 1,17 1,17 156
1920 1,37 1,54 1,25 127
1930 2,34 3,32 1,71 80
1941 2,74 3,98 1,93 76
1949 3,39 4,42 2,73 96
1960 5,81 7,50 4,73 98
1970 18,58 21,32 16,82 123
1980 29,33 29,89 29,10 153
1990 35,39 33,85 36,39 167

Eur�pa-szerte napirenden szerepel a nyugd�jrendszerek �talak�t�sa. Hasznosnak t�nik teh�t, a hazai nyugd�jrendszer k�sz�b�n �ll� reformja el�tt, az ut�bbi �vtizedek nyugd�jasainak sz�m�t, ar�nysz�mait �ttekinteni.

26. t�bl�zat. A nyugd�jasok �s j�rad�kosok sz�ma �s ar�nya, 1960�1994
�v �vi �tlagos l�tsz�m
(1000 f�)
A n�pess�g Az akt�v keres�k A nyugd�jas kor�ak
sz�zal�k�ban
1960 759 7,6 16,2 45
1970 1415 13,7 28,3 67
1980 2058 19,2 40,6 94
1990 2520 24,3 52,6 110
1991 2626 25,4 56,2 114
1992 2751 26,6 64,9 120
1993 2840 27,6 73,4 124
1994 2972 29,0 80,3 130

Az inakt�v keres�k k�z� soroland� nyugd�jban, j�rad�kban, nyugd�jszer� ell�t�sban r�szes�l�k sz�ma 1995 janu�rj�ban 3 milli�ra n�vekedett, az al�bbi jogc�m szerinti r�szletez�sben

27. t�bl�zat. A nyugd�jban, j�rad�kban, nyugd�jszerz� j�rad�kban r�szes�l�k sz�ma 1995 janu�rj�ban
Az ell�t�s t�pusa 1000 f�
�regs�gi nyugd�j 1600,3
Rokkants�gi nyugd�j 718,0
ebb�l korhat�r alatt 332,3
Baleseti j�rad�k 17,3
�zvegyi ell�t�s 223,6
Sz�l�i ell�t�s 0,6
�rvaell�t�s 107,8
Egy�b ell�t�s 2,2
Mg. sz�v. j�rad�k 52,0
Egy�b 287,8
Egy�tt 3009,6

Az �regs�gi nyugd�jban r�szes�l�k nem �s kor szerinti megoszl�sa olyan hull�mhegyhez hasonl� g�rbe, amelynek cs�cspontja f�rfiak eset�ben a 65�69, n�k eset�ben a 60�64 kor�v. A rokkants�gi nyugd�jasok kor szerinti megoszl�si g�rb�je az 55�59 kor�vben tet�zik.

28. t�bl�zat. �regs�gi �s rokkants�gi nyugd�jban r�szes�l�k sz�ma kor szerint, 1995. janu�r
Korcsoport �regs�gi nyugd�jasok Rokkants�gi
nyugd�jasok
F�rfi N� Egy�tt
1000 f� % 1000 f� % 1000 f� % 1000 f� %
�29 � � � � � � 9,3 1,3
30�34 � � � � � � 9,8 1,4
35�39 � � � � � � 22,1 3,1
40�4 � � � � � � 44,8 6,2
45�9 � � � � � � 67,6 9,4
50�54 6,4 1,0 4,9 0,5 11,3 0,7 106,8 14,9
55�59 16,0 2,5 162,5 16,8 178,5 11,2 133,0 18,5
60�64 134,9 21,3 219,4 22,7 354,3 22,2 120,6 16,8
65�69 167,5 26,4 207,6 21,5 375,1 23,4 89,6 12,5
70�74 145,0 22,9 176,6 18,3 321,6 20,1 63,2 8,8
75�79 72,7 11,5 88,8 9,2 161,5 10,1 28,7 4,0
80�84 57,7 9,1 68,7 7,1 126,4 7,8 17,1 2,4
85� 33,1 5,2 38,6 4,0 71,7 4,5 5,4 0,8
Egy�tt 633,3 100,0 967,1 100,0 1600,4 100,0 718,0 100,0

Eltartottak. Az eltartott n�pess�g sz�m�nak cs�kken�s�t � kilenc �vtizedre visszatekintve �, az eltartott n�k sz�m�nak fogy�sa id�zte el�. Az eltartott n�k sz�ma az 1930-as �vet k�vet�en egyre cs�kkent, {II-164.} 1990-ben m�r 40%-kal volt kisebb, mint a sz�zadfordul�n. Az eltartott n�pess�g nemi ar�ny�nak �vsz�zados g�rb�je teh�t �ppen ford�tott m�don alakult, mint az inakt�v n�pess�g nemek szerinti ar�ny�nak mozg�sa.

Munkan�lk�liek. Nagyobb ar�ny� munkan�lk�lis�g az eltelt �vsz�zadban k�tszer s�jtotta az orsz�got. Az els� az 1930. �vi vil�ggazdas�gi v�ls�got k�s�rte. Az 1929-t�l 1934-ig tart� gazdas�gi v�ls�g a korabeli sz�m�t�sok szerint az eg�sz vil�gon 11,9 milli� embert tett munkan�lk�liv�. N�metorsz�gban regisztr�lt�k a legnagyobbat: ott sz�muk 4,5 milli�t tett ki. Magyarorsz�gon a szakszervezetek �ltal vezetett kimutat�sok szerint 1931-ben volt a legmagasabb, 32 ezer. Ez a sz�m nem t�kr�zi a val�s�got, mivel a f�ldn�lk�li paraszts�g (b�rmunk�sok, napsz�mosok, csel�dek) k�r�ben a l�tens munkan�lk�lis�g milli�s nagys�grend� volt. Az �rtelmis�g soraiban hasonl� nagys�g� munka-n�lk�lis�g volt tapasztalhat�, mint a szervezett munk�sok k�r�ben.

{II-165.} A m�sodik, nagyobb ar�ny� munka-n�lk�lis�g az 1990. �vi rendszerv�ltoz�s ut�n alakult ki. Az 1990 ut�ni �vek jelent�snek mondhat� munkan�lk�lis�ge egyr�szt a kor�bbi kapun bel�li munkan�lk�lis�g �r�ks�ge, m�sr�szt az �talakul�st k�s�r� gazdas�gi recesszi� k�vetkezm�nye. Az �jabb hazai munkan�lk�lis�g nagys�grendje eur�pai viszonylatban k�zepesnek min�s�thet�. (Spanyolorsz�gban a munkan�lk�lis�gi r�ta 24,1, Ausztri�ban azonban csak 3,8%.) A jogszab�ly defin�ci�ja szerint az tekintend� munkan�lk�linek, aki munkav�llal�si kor�, nem rendelkezik munkaviszonnyal, nem vesz r�szt valamely, a foglalkoztat�st el�seg�t� programban (k�zmunka, �tk�pz�s), munk�t keres �s munkan�lk�lik�nt regisztr�ltatja mag�t.

30. t�bl�zat. A regisztr�lt munkan�lk�liek sz�ma, 1990�1995
�v, janu�r Regisztr�lt
munkan�lk�li
(1000 f�)
A n�k ar�nya (%) Munkan�lk�lis�gi
r�ta a gazdas�gilag
akt�v n�pess�g
sz�zal�k�ban
1990 23,4 41,3 0,6
1991 100,5 38,8 2,1
1992 442,5 39,8 8,2
1993 694,0 41,4 13,3
1994 640,9 39,7 12,8
1995 545,4 40,6 11,4

A munkan�lk�lis�g nagys�grendje teh�t cs�kken� ir�nyzat�, kiemelend� azonban, hogy a munkan�lk�lis�g sz�mbav�tel�vel kapcsolatos el��r�sok t�bbsz�r megv�ltoztak, kiker�lnek p�ld�ul a regisztr�lt munkan�lk�liek k�z�l a munkan�lk�li-seg�ly jogosults�g�b�l kimarad�k, akik nem regisztr�ltatt�k magukat stb.

Az 1990-ben regisztr�lt munkan�lk�liek n�gy�t�de (81,1%) fizikai munk�s volt. Az �sszes munkan�lk�li t�bb mint egyharmada (35%) szakmunk�s, mintegy negyede betan�tott (24%), �s t�bb mint egy�t�de (22%) seg�dmunk�s. Ezek az ar�nyok csak n�mileg m�dosultak 1995-ig.

A munkan�lk�lis�g nagys�ga, ar�nya, a gazdas�g szerkezet�nek �s �talakul�s�nak betudhat�an ter�letileg igen k�l�nb�z�k�ppen form�l�dott ki. Az ipari termel�s, k�l�n�sen a neh�zipar hanyatl�sa miatt az orsz�g �szaki r�sz�ben a legmagasabb a munkan�lk�liek ar�nya, 1993-ban t�bb mint 19%. El nem hanyagolhat� nagys�g� azonban a munkan�lk�lis�g az Alf�ld �szaki r�gi�j�ban is (18%). Budapesten �s Nyugat-Dun�nt�lon 8�10%.

Akt�v keres�k a gazdas�gi �gak szerint. Haz�nkban az eltelt �vsz�zad alatt az akt�v keres�k, gazdas�gi �gak �s tev�kenys�gi jelleg szerinti �sszet�tele rendk�v�li m�don megv�ltozott. Az eur�pai fejl�d�st k�vetve az ipari keres�k sz�ma �s ar�nya a t�bbsz�r�s�re emelkedett. A mez�gazdas�gi keres�k sz�ma �s h�nyada ellenben er�teljesen cs�kkent, a szolg�ltat�si �gazat (kereskedelem, k�zleked�s, oktat�s, eg�szs�g�gy, igazgat�s stb.) nagys�grendje is t�bbsz�r�s�re n�tt. Az 1900-as �vhez viszony�tva 1980-ban az ipar �tsz�r, a szolg�ltat�s k�zel h�romszor annyi keres�t foglalkoztatott, a mez�gazdas�g ellenben fel�re cs�kkentette keres�inek sz�m�t. Az 1949. �vet k�vet� er�teljes, er�ltetett iparos�t�s egy �vtized alatt t�bb mint 80%-kal szapor�totta az ipari keres�k sz�m�t, de a szolg�ltat�si szf�r�ban tev�kenyked�k sz�ma is fel�vel n�vekedett 1949 �s 1970 k�z�tt. Kiemelend� azonban, hogy jelenleg a fejlett ipari orsz�gokban a dolgoz�k 76%-�t foglalkoztatja az ipar �s csak 22%-�t a szolg�ltat�s.

31. t�bl�zat. Az akt�v keres�k sz�ma, ar�nya, megoszl�sa h�rom f� �gazat szerint, mai orsz�gter�letre sz�m�tva, 1900�1990
�v Az akt�v keres�k
sz�ma (1000 f�) megoszl�sa (%)
ipar mez�gazdas�g szolg�ltat�s egy�tt ipar mez�gazdas�g szolg�ltat�s
1900 422,5 1734,6 684,1 2841,2 14,9 61,1 24,0
1910 558,1 1684,7 810,1 3052,9 18,3 55,2 26,5
1920 562,9 2127,2 875,3 3565,4 15,8 59,7 24,5
1930 754,5 2030,2 952,8 3737,5 20,2 54,3 25,5
1941 919,3 2165,1 1117,5 4201,9 21,9 51,5 26,6
1949 884,1 2197,5 1003,4 4085,0 21,6 53,8 24,6
1960 1617,7 1830,0 1311,9 4759,6 34,0 38,4 27,6
1970 2183,5 1231,2 1573,9 4988,6 43,8 24,7 31,5
1980 2135,4 957,5 1975,9 5068,8 42,1 18,9 39,0
1990 1725,0 694,9 2107,2 4527,1 38,1 15,4 46,5

�sszefoglal� t�bl�zat jelzi az akt�v keres�k sz�m�t r�szletesebben, gazdas�gi {II-166.} �gak szerint a k�l�nb�z� korszakok politikai, gazdas�gi, t�rsadalmi neh�zs�geit, fordulatait.

32. t�bl�zat. Az akt�v keres�k sz�ma gazdas�gi �rak szerint, 1900�1990 (1000 f�)
�v Gazdas�gi �g
Ipar �p�t�ipar Mez�-, erd�-
gazdas�g
K�zleked�s, posta, t�vk�zl�s Keres-
kedelem
V�zgaz-
d�lkod�s
Egy�b anyagi tev�kenys�g Szem�lyi �s gazdas�gi szolg�ltat�s Eg�szs�g�gyi, szoci�lis �s kultur�lis szolg�ltat�s K�z-
igazgat�si szolg�ltat�s
Egy�tt
1900 369,6 52,9 1734,6 72,1 135,6 2,2 � 202,2 272,0 2841,3
1910 490,4 67,7 1684,7 110,0 172,2 3,4 � 247,4 71,7 205,4 3053,0
1920 506,4 56,6 2127,2 132,2 192,7 3,6 � 224,0 96,2 226,4 3565,4
1930 658,6 95,9 2030,2 126,0 240,2 5,4 � 264,3 110,3 206,4 3737,5
1941 825,7 93,7 2165,1 152,7 263,6 5,9 � 268,5 126,0 300,7 4201,9
1949 792,9 91,1 2197,5 180,5 214,8 4,4 � 144,4 152,8 306,6 4084,9
1960 1328,6 289,1 1830,0 308,4 297,7 10,8 � 117,7 262,9 314,3 4759,6
1970 1813,2 370,4 1231,2 363,2 396,7 59,1 38,9 99,5 371,9 244,7 4988,7
1980 1724,6 410,8 957,5 413,1 498,5 76,6 46,6 157,5 522,7 261,0 5068,3
1990 1406,9 317,9 695,0 389,9 497,3 71,2 37,1 210,8 605,6 295,3 4527,2

A K�zponti Statisztikai Hivatal 1995. janu�r 1-jei munkaer�m�rlege a nemzetgazdas�gi �gak foglalkoztatottjainak sz�ma tekintet�ben er�teljes �trendez�d�sr�l tan�skodik. Az adatok csak a 10 f�n�l t�bbet foglalkoztat� gazd�lkod�kr�l �s k�lts�gvet�si szervekr�l t�j�koztatnak, teh�t az �sszes foglalkoztatottnak mintegy k�tharmad�r�l.

33. t�bl�zat. A nemzetgazdas�gban foglalkoztatottak �gazatok szerint
(1993�1995. janu�r 1.)
�gazat 1993 1994 1995
1000 f� % 1000 f� % 1000 f� %
Mez�gazdas�g, hal�szat 432,8 10,0 371,8 9,0 348,2 8,6
B�ny�szat 56,2 1,3 34,8 0,8 24,4 0,6
Feldolgoz�ipar 1058,6 24,3 983,9 23,8 899,1 22,3
Villamosenergia, g�z-, h�ell�t�s 99,5 2,3 104,4 2,5 105,7 2,6
�p�t�ipar 231,7 5,3 217,9 5,2 190,5 4,7
Kereskedelem, j�rm�jav�t�s 549,3 12,6 589,4 14,3 550,8 13,6
Vend�gl�t�s, sz�ll�shely-szolg�ltat�s 143,7 3,3 140,7 3,4 103,6 2,6
Sz�ll�t�s, rakt�roz�s, posta, t�vk�zl�s 358,8 8,2 336,4 8,2 333,2 8,2
P�nz�gyi tev�kenys�g 80,6 1,8 88,3 2,1 89,6 2,2
Ingatlan�gyek, b�rbead�s 259,5 6,0 181,8 4,4 304,8 7,5
K�zigazgat�s, t�rsadalombiztos�t�s 260,8 6,0 285,3 6,9 285,0 7,0
Oktat�s 356,0 8,2 356,2 8,6 362,2 9,0
Eg�szs�g�gy, szoci�lis ell�t�s 312,0 7,2 292,2 7,1 296,1 7,3
Egy�b szolg�ltat�s 152,5 3,5 153,3 3,7 151,8 3,8
Egy�tt 4352,0 100,0 4136,4 100,0 4045,0 100,0

{II-167.} A feldolgoz�iparban a 10 f�n�l nagyobb szervezetek dolgoz�inak mintegy 60%-�t a g�pipar (23%), az �lelmiszeripar, az ital- �s a doh�nygy�rt�s (20%), illetve a textilruh�zati ipar (18%) foglalkoztatja.

Az 1990. �vi fordulat �v�t k�vet�en gazdas�gunk egyik legjellemz�bb, �j von�sa az egy�ni �s nem jogi szem�lyis�g� t�rsas v�llalkoz�sok sz�m�nak ugr�sszer� megszaporod�sa �s az e v�llalkoz�sokban megteremtett t�bb mint 410 ezer munkahely.

34. t�bl�zat. Egy�ni v�llalkoz�sok �s a nem jogi szem�lyis�g� v�llalkoz�sok sz�ma, 1990�1995. december
�v Egy�ni v�llalkoz�s Nem jogi szem�lyis�g�
t�rsas v�llalkoz�s
(GMK, Bet�ti T�rsas�g,
K�zkereseti T�rsas�g)
Egy�tt
1990 393�450 27�571 421�021
1991 510�459 44�279 554�738
1992 606�207 42�205 648�412
1993 688�843 69�793 758�636
1994 778�036 92�393 870�429
1995 791�496 106�245 897�741
35. t�bl�zat. Egy�ni v�llalkoz�k a v�llalkoz�s jellege szerint,
1991�1995
�v Szellemi
foglalkoz�s�
Iparos Keresked� Mez�gazdas�gi
�n�ll�
Egy�tt
1991 137�994 222�987 146�674 2�804 510�459
1992 165�689 237�687 190�047 3�784 606�207
1993 193�888 242�023 241�353 11�579 688�843
1994 243�093 257�245 255�205 22�493 778�036
1995 273�453 260�511 233 775 23�757 791�496

Ipari keres�k, munk�sok. 1941 ut�n az ipari akt�v keres�k t�bb mint 70%-a munk�s, fizikai dolgoz� volt. A szellemi foglalkoz�s�ak sz�ma azonban sokkal nagyobb �temben n�vekedett, 1990-ben megk�zel�t�leg minden negyedik ipari akt�v keres� szellemi munk�t v�gzett. Az ipari �n�ll�, seg�t� csal�dtagok sz�ma k�l�n�sen 1960 ut�n jelent�sen cs�kkent.

36. t�bl�zat. A fizikai �s szellemi, ipari foglalkoz�s� akt�v keres�k sz�ma �s ar�nya, 1900�1990
�v Fizikai akt�v keres�
(1000 f�)
Szellemi akt�v keres�
(1000 f�)
1900 243,3 10,3
1910 359,2 20,5
1920 329,8 25,1
1930 519,7 41,0
1941 677,1 53,2
1949 620,1 84,0
1960 1287,9 241,5
1970 1672,2 451,8
1980 1576,6 506,0
1990 1233,5 416,9

Az ipari munk�sok, illetve a fizikai foglalkoztatottak �gazatonk�nti sz�ma �s megoszl�sa az ipari beruh�z�sok �s termel�s nagys�grendj�t, illetve m�szaki sz�nvonal�t k�vette. Magyarorsz�gon a 20. sz�zadban a legt�bb fizikai dolgoz�t a g�pipar, majd az �lelmiszer- �s a textilipar foglalkoztatta . A II. vil�gh�bor� el�tti ipar szerkezet�t alapvet�en az alkalmazott {II-168.} n�lk�li �s az egy-k�t alkalmazottat foglalkoztat� v�llalatok jellemezt�k. 1920-ban t�bb mint 164 ezer, 1930-ban pedig t�bb mint 135 ezer ipari v�llalat m�k�d�tt alkalmazott n�lk�l. 58 ezer, illetve 64 ezer v�llalatnak pedig csak 1�2 alkalmazottja volt. H�szn�l t�bb alkalmazott 1920-ban 1551 v�llalatban, 1930-ban pedig 1959 v�llalatban munk�lkodott. Mind�ssze 25, illetve 30 nagy, 1000 alkalmazottn�l t�bbet foglalkoztat� v�llalat m�k�d�tt az orsz�gban. Az egy�ni v�llalkoz�sok sz�ma, a szocialista gazdas�gi rend megteremt�s�nek „k�sz�nhet�en”, �gysz�lv�n megsz�nt. 1949-ben m�g 564 ezer �n�ll� iparost tartottak nyilv�n (a seg�t� csal�dtagokkal egy�tt), akik k�z�l 434 ezernek nem volt alkalmazottja, 1�3 alkalmazottat mintegy 130 ezren foglalkoztattak. 1950 ut�n a g�piparban dolgoz� fizikai munk�sok mintegy 30%-�t tett�k ki az �sszes fizikai munk�sok sz�m�nak, de 1995-ben ar�nyuk jelent�sen cs�kkent (19,5%). Kiemelend�, hogy a b�nyaipar fizikai dolgoz�inak ar�nya 1980-ban {II-169.} csak mintegy fel�t �rte el az 1950. �vi ar�nynak, 1995-ben pedig mind�ssze 2%-�t.

37. t�bl�zat. Az ipari munk�sok, illetve fizikai foglalkoztatottak sz�m�nak megoszl�sa �gazat szerint, 1950�1995 (%)
�gazat 1950 1980 1995
B�ny�szat 13,2 7,2 2,2
�lelmiszer, ital, doh�ny gy�rt�sa 10,1 12,1 17,3
Textil-, ruh�zati ipar 19,7 16,7 17,5
Fa-, pap�r-, nyomdaipar 5,6 5,5 6,4
Vegyipar 4,2 6,9 9,2
Nemf�m �sv�nyi anyagok ipara 8,1 5,5 4,2
Koh�szat 8,3 6,8 10,0
G�pipar 28,0 31,9 19,5
Egy�b ipar 0,3 5,2 3,2
Villamosenergia-ipar 2,5 2,2 10,5
Egy�tt 100,0 100,0 100,0

F�ldm�ves n�pess�g. A II. vil�gh�bor� el�tti hazai agr�rn�pess�g f�ldbirtok tulajdonl�s�nak strukt�r�ja meghat�rozta az eg�sz hazai t�rsadalom politikai, gazdas�gi, anyagi, szoci�lis �llapot�t. Az 1945. �vi f�ldreformig a feud�lis eredet� n�h�ny sz�z mamutf�ldbirtok, �s az egyre szaporod� apr�birtokosok, valamint a nincstelen, bizonytalan sors� gazdas�gi csel�dek, napsz�mosok, f�ldmunk�sok t�mege az orsz�g el�rehalad�s�nak, fejl�d�s�nek akad�ly�v� v�lt. Az ezer kh-n�l nagyobb birtokkal rendelkez�, mintegy 600 f�ldbirtokos, s a t�bb mint f�l milli� 1�5 kh-at, valamint a t�bb mint 300 ezer 1 kh-n�l kisebb ter�letet birtokl�k ar�nya �rz�kelteti az 1930. �vi hazai f�ldbirtokmegoszl�s vissz�ss�g�t. A f�ld elapr�z�d�sa, a nincstelen agr�rn�pess�g n�veked�se a fenti, nem minden tekintetben pontosan egybevethet� adatokb�l m�gis kit�nik.

38. t�bl�zat. Gazdas�gi csel�dek, mez�gazdas�gi munk�sok, napsz�mosok sz�ma, 1910, 1930
� 1910** 1930
*�n�ll� �s seg�t� csal�dtag egy�tt
** Horv�t-Szlav�norsz�ggal egy�tt
Gazdas�gi csel�d* 551�722 215�896
Mez�gazdas�gi munk�s, napsz�mos 1�278�263 472�749

Az 1945. �vi f�ldreform sor�n, t�bb mint 3,2 milli� hekt�r f�ldet osztottak ki, �s k�zel 608 ezren r�szes�ltek f�ldjuttat�sban, k�z�l�k mintegy 551 ezren maguk is gazd�lkod�k voltak. A 3�5 �s az 5�10 kh nagys�g� gazdas�ggal rendelkez�k fele, az 1�3 �s a 10�15 holdnyi kor�bbi birtokok tulajdonosainak k�r�lbel�l egyharmada r�szes�lt f�ldjuttat�sban. Magyarorsz�g agr�rn�pess�g�nek f�ldtulajdonl�s szerinti �sszet�tele alapvet�en megv�ltozott.

39. t�bl�zat. F�ldbirtok-tulajdonosok sz�ma �s ar�nya birtoknagys�g szerint, Horv�t-Szlav�norsz�ggal egy�tt, 1910, 1930
Nagys�gkateg�ria,
kat. hold
1910 1930
F�ldbirtoktulajdonos % F�ldbirtoktulajdonos %
1000� 2�066 0,08 637 0,05
200�1000 7�502 0,28 3�082 0,24
100�200 10�064 0,37 4�105 0,32
50�100 31�913 1,18 12�027 0,94
20�50 199�437 7,39 2�530 4,88
10�20 438�861 16,27 24�537 9,71
5�10 625�104 23,17 190�714 14,88
1�5 1�100�071 40,78 564�343 44,02
�1 282�436 10,48 320�060 24,96
Egy�tt 2�697�454 100,00 1�282�035 100,00

A II. vil�gh�bor� ut�n, a f�ldreformot k�vet�en m�r 1948 �prilis�ban meghirdette a Magyar Kommunista P�rt a mez�gazdas�gi termel�sz�vetkezetek szervez�s�nek ir�nyelveit. Nem mindig t�rv�nyes eszk�z�kkel, olykor igen kem�ny, k�nyszer�t� m�dszerekkel, a termel�sz�vetkezetek szervez�s�nek els� szakasz�ban, 1952-ig sokszoros�ra n�vekedett a termel�sz�vetkezeti tagok sz�ma. T�bb mint 290 ezer tagot sz�ml�ltak {II-170.} �ssze 1952 december�ben. 1953-ban megkezd�d�tt a termel�sz�vetkezetek fejleszt�s�nek lelassul�sa, majd az 1956. �vi forradalom k�vetkezm�nyek�nt k�zel egyharmad�ra esett vissza a termel�sz�vetkezeti tagok sz�ma. 1962-ig, a termel�sz�vetkezetek �jraszervez�d�s�nek peri�dus�ban, t�bb mint n�gyszeres�re n�tt a tagok sz�ma az 1953-as �vhez viszony�tva. Ezt k�vet�en fokozatosan cs�kkent, 1975-ben m�r az 1960. �vi l�tsz�mot �rte el. A termel�sz�vetkezeti tagok sz�m�nak cs�kken�s�t t�bb t�nyez� id�zte el�: a falusi elv�ndorl�s, a nyugd�jaskor�ak sz�m�nak n�veked�se, a nagyobb ar�ny� g�pes�t�s, valamint az �zemszervez�si, termel�si koncentr�ci�s t�rekv�sek. Az 1980-as �vekben a rendszerv�ltoz�sig folyamatosan cs�kkent a termel�sz�vetkezeti tagok sz�ma. 1990-ben m�r csak 640 ezer f�t sorolhattak a termel�sz�vetkezeti tagok k�z�. A szocialista termel�sz�vetkezetek felsz�mol�sa, a k�rtalan�t�s, {II-171.} a privatiz�ci� eredm�nyek�nt a mez�gazdas�gi sz�vetkezetekben dolgoz�k sz�ma mintegy 100 ezer f�re cs�kkent. Kiemelend� azonban, hogy az �sszes mez�gazdas�gi akt�v keres�k sz�m�nak nagym�rv� cs�kken�se is ebben az id�szakban zajlott le. (Az 1990. �vi 700 ezer akt�v mez�gazdas�gi keres� sz�ma mintegy 280 ezerre apadt.) A k�l�nf�le gazdas�gi v�llalkoz�sok keretei k�z�tt folytatott agr�rtev�kenys�g �s a mez�gazdas�gi n�pess�g szektor�lis �sszet�tele alapvet�en megv�ltozott. Az az egy�ni mag�nf�ldbirtokkal rendelkez� agr�r n�pess�g v�lt jellemz�v�.

40. t�bl�zat. A mez�gazdas�gi keres� n�pess�g foglalkoz�si viszonya �s a birtoknagys�g, 1941, 1949
Foglalkoz�s 1941 1949 1941 1949
1000 f� %
0�1 kat. hold birtokkal rendelkez� 137,5 85,2 6,4 3,9
1�5 kat. hold 502,3 667,3 23,2 30,4
5�10 kat. hold 317,0 674,9 14,6 30,7
10�20 kat. hold 257,3 359,4 11,9 16,4
20�50 kat. hold 134,6 103,8 6,2 4,7
50� kat. hold 29,5 13,3 1,4 0,6
Egy�b �stermel� foglalkoz�s� 2,8 3,3 0,1 0,1
Mg.-i alkalmazott 4,6 5,6 0,2 0,3
�lland� mg.-i munk�s 243,7 70,4 11,3 3,2
Id�szaki mg.-i munk�s 535,7 213,0 24,7 9,7
Egy�tt 2165,0 2196,2 100,0 100,0
41. t�bl�zat. Mez�gazdas�gi�termel�sz�vetkezetek tagjainak sz�ma, 1949�1975.
�v 1000 f�
1949 34
1950 118
1951 202
1952 291
1953 193
1954 175
1955 253
1956 96
1960 955
1965 1038
1970 1025
1975 935
42. t�bl�zat. A mez�gazdas�gi dolgoz� akt�v keres�k sz�ma a munk�ltat� tulajdonosi jellege szerint, 1996
A munk�ltat� 1000 f� %
�llami tulajdon� 27,2 9,7
K�z�leti egyh�zi tulajdonos 0,6 0,2
Sz�vetkezeti tulajdon� 100,2 35,9
Mag�ntulajdon� 109,3 39,1
Vegyes tulajdon� 28,3 10,1
Tiszt�zatlan tulajdon� 13,8 5,0
�sszesen 279,4 100,0